A perónista, baloldali populista elnök támogatottsága tavaly szeptemberben, egy hónappal az újraválasztása előtt 64 százalék volt, ma már csak 30 százalék. Az 59 éves argentin politikus népszerűségi indexe július óta több mint 8 százalékpontot zuhant.
Cristina Fernández a kampányban néhai férje és hivatali elődje, Néstor Kirchner állami beavatkozáson alapuló gazdaságpolitikájának folytatását ígérte. Azóta az argentin gazdaság jelentősen lelassult – a legfrissebb adatok szerint stagnál –, és a közvélemény-kutatások szerint a választók többsége nem fogadja el az elnök magyarázatát, miszerint Argentína nehézségei külső tényezőkre, mindenekelőtt az európai pénzügyi zűrzavarra vezethetők vissza.
A felmérés szerint 44,5 százalék okolja a kormány politikáját a gazdasági bajokért, és csak 8 százalék véli úgy, hogy a világgazdaság az oka a zéró argentin növekedésnek. A legtöbben a bűnözés növekedését említették az első helyen a megoldandó gondok között. Ezt követte az árak emelkedése és a munkanélküliség. A pénzromlás üteme elemzők szerint meghaladja a 20 százalékot – a hivatalos adat ennek a fele-harmada –, az állástalanok aránya bő 7 százalék jelenleg Argentínában.
Az argentin gazdaság a 3. legnagyobb Latin-Amerikában. Lelassulásának oka az európai adósságválság és a legfontosabb kereskedelmi partnernél, Brazíliában csökkenő kereslet mellett az, hogy az argentin kormány valuta- és behozatali korlátozásokat vezetett be, és emiatt megcsappant a piaci szereplők bizalma.
