A Norvég Alap az a támogatás, amelyet Izland, Liechtenstein és elsősorban Norvégia nyújt az Európai Unióhoz csatlakozott kelet- és közép-európai országoknak. Mint Balog Zoltán szerdán elmondta, a program első, 2009-től 2014-ig tartó szakasza – ami a támogatások odaítélését illeti – lezárult, már csak a pénzkifizetések vannak hátra. A következő, 2012 és 2016 közti szakaszban Magyarországnak 40 milliárd forintnak megfelelő összeg jut, s most ennek elosztási elveiről, a pályáztatásról, a célokról zajlott szakmai megbeszélés az érintettekkel.
Ami a felhasználást illeti, a 40 milliárd forintos összegnek az egyharmadát fordítják fölzárkóztatásra, és kétharmadot fordítanak egyéb célokra, köztük népegészségügyre, civil szervezetek támogatására, kutatásra és fejlesztésre, a megújuló energiákkal kapcsolatos munkákra, a kulturális és természeti örökség megőrzésére, zöldipari innovációra.
Nem akarnak tisztán etnikai programot
A mostani oslói megbeszélésen a miniszter szerint elsősorban a fölzárkóztatásra szánt mintegy 13 milliárd forintnak megfelelő összegről esett szó, arról, hogy ebből a pénzből valósítsanak-e meg tisztán roma programokat, vagy kezeljék egyben a szegénységben élők segítését. Balog Zoltán elmondta, hogy az utóbbi mellett foglalt állást, olyan vegyes programokat tartott szükségesnek, amelyek megvalósítása során odafigyelnek arra, hogy a romák megfelelő számban részeseik legyenek. „Nem tisztán etnikai programokat akarunk, mert azok inkább csak az előítéleteket és az egymással szembeni negatív indulatokat növelnék” – mondta a miniszter.
A nemzetközi romakonferencián Balog Zoltán egyebek mellett a Start munkaprogramról adott tájékoztatást. Elmondta, hogy abban ma már 200 ezer ember dolgozik Magyarországon. Felhívta a figyelmet, milyen fontos, hogy amikor a gazdaság nem képes munkahelyet teremteni, akkor az állam munkalehetőséget nyújtson.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!