Az életrajzi elemekkel színesített beszédben az elnök visszaemlékezett arra, hogy fiatal felnőtt éveit diktatúrában élte le, s csak „a 80-as évek vége – a berlini fal leomlása, a vasfüggöny lebontása – hozta el Magyarország számára a demokratikus átalakulást. A békés átalakulás előkészítése, majd a választást követő évek a jogállam kialakítása szempontjából sikeres időszaknak tekinthető” – jelentette ki.
A 2011 áprilisában elfogadott új, hiánypótló alaptörvény, „Európa legfiatalabb alkotmánya magában foglalja az emberi jogok európai chartájának szinte minden elemét, a fékek és ellensúlyok 1990-ben kiépített jogállami intézményeit. Új elemként pedig alkotmányos – jogállami – korlátokat állít a közpénzek felelőtlen elköltése, az államadósság mértéktelen növelése elé. Magyarország új alkotmánya alkotmányos garanciát ad a nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítésére, és a nemzetközi jog általánosan ismert szabályainak betartására” – mondta.
Áder János hangsúlyozta, hogy „az új – úgynevezett negyedik generációs – alapjogok vonatkozásában is számos rendelkezés került az új alkotmányba”. Kiemelte ezek közül a P cikket, amely szerint „a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, melynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége”.
Áder János a vízgazdálkodásra hívta fel a figyelmet
Az elnök a megvédendő természeti erőforrások közül a vízkészlettel foglalkozott részletesebben, azzal például, „hogy milyen rövidlátó – mondhatni esztelen – módon szennyezzük el vizeinket”. „A szennyezett víz által terjesztett súlyos betegségek (az UNICEF 2009-es tanulmánya szerint), a víz és szanitáció hiánya olyan intenzitással öli a kisgyermekeket, mintha 4 óránként lezuhanna egy gyerekekkel teli Boeing 747-es” – érzékeltette.
„A vízgazdálkodás ma már elkerülhetetlenné teszi a nemzetközi együttműködést. Bolygónk lakosságának a fele »osztott« vagy »közös« vízgyűjtő területen él. Ugyanaz a folyó biztosítja két, három vagy több ország vízellátását. Az országok együttműködése napi kényszer, e nélkül ellátási, szociális, egészségügyi, akár háborús feszültségek is kialakulhatnak” – mondta Áder János.