Az életrajzi elemekkel színesített beszédben az elnök visszaemlékezett arra, hogy fiatal felnőtt éveit diktatúrában élte le, s csak „a 80-as évek vége – a berlini fal leomlása, a vasfüggöny lebontása – hozta el Magyarország számára a demokratikus átalakulást. A békés átalakulás előkészítése, majd a választást követő évek a jogállam kialakítása szempontjából sikeres időszaknak tekinthető” – jelentette ki.
A 2011 áprilisában elfogadott új, hiánypótló alaptörvény, „Európa legfiatalabb alkotmánya magában foglalja az emberi jogok európai chartájának szinte minden elemét, a fékek és ellensúlyok 1990-ben kiépített jogállami intézményeit. Új elemként pedig alkotmányos – jogállami – korlátokat állít a közpénzek felelőtlen elköltése, az államadósság mértéktelen növelése elé. Magyarország új alkotmánya alkotmányos garanciát ad a nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítésére, és a nemzetközi jog általánosan ismert szabályainak betartására” – mondta.
Áder János hangsúlyozta, hogy „az új – úgynevezett negyedik generációs – alapjogok vonatkozásában is számos rendelkezés került az új alkotmányba”. Kiemelte ezek közül a P cikket, amely szerint „a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, melynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége”.
Áder János a vízgazdálkodásra hívta fel a figyelmet
Az elnök a megvédendő természeti erőforrások közül a vízkészlettel foglalkozott részletesebben, azzal például, „hogy milyen rövidlátó – mondhatni esztelen – módon szennyezzük el vizeinket”. „A szennyezett víz által terjesztett súlyos betegségek (az UNICEF 2009-es tanulmánya szerint), a víz és szanitáció hiánya olyan intenzitással öli a kisgyermekeket, mintha 4 óránként lezuhanna egy gyerekekkel teli Boeing 747-es” – érzékeltette.
„A vízgazdálkodás ma már elkerülhetetlenné teszi a nemzetközi együttműködést. Bolygónk lakosságának a fele »osztott« vagy »közös« vízgyűjtő területen él. Ugyanaz a folyó biztosítja két, három vagy több ország vízellátását. Az országok együttműködése napi kényszer, e nélkül ellátási, szociális, egészségügyi, akár háborús feszültségek is kialakulhatnak” – mondta Áder János.
Ezekkel az ismeretekkel évek óta rendelkezünk. „De mit ér a tudás, ha nem hasznosítjuk? Miért várjuk meg, amíg a természet újra és újra figyelmeztet bennünket súlyos felelőtlenségünkre? Magyarország a víz és szanitáció kérdését a 21. század egyik legfontosabb kérdéseként kezeli. Az elmúlt években aktív résztvevői voltunk az ENSZ keretében megalakult Víz Barátai Munkacsoportnak. Munkánk az elkövetkezendő években is lesz bőven. Tudásunkat, tapasztalatunkat szívesen bocsátjuk mások rendelkezésére, és szívesen látunk minden érdeklődőt jövő év őszén Budapesten, a víz és szanitáció témáját taglaló konferencián” – hangoztatta a magyar köztársasági elnök az ENSZ-közgyűlés 67. ülésszakának kedden megkezdett általános vitájában.
A köztársasági elnök a szlovák és a cseh államfővel tárgyalt
Ivan Gasparovic szlovák és Václav Klaus cseh elnökkel tárgyalt kedden New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés ülésszaka alkalmából Áder János köztársasági elnök – tájékoztatta kedden a távirati irodát Szőke László, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) külügyi igazgatóságának igazgatója.
Áder János és Ivan Gasparovic szlovák elnök között ez volt az első személyes kapcsolatfelvétel. A két államfő egyetértett abban, hogy a két népet és országot sokkal több köti össze, mint amennyi elválasztja, és hogy „közös múltunk üzeneteinek, örökségének többsége pozitív”.
Szőke László elmondta, hogy a két elnök kitért a kulturális hidak építésére, a valódi hidak fontosságára a gazdasági együttműködésben és a politikai hídépítés szükségességére, különös tekintettel arra, hogy a gazdasági nehézségek közepette a politikának fokozott felelőssége van a szélsőségek térnyerésének megelőzésében. Áder János megerősítette Ivan Gasparovic magyarországi meghívását, a szlovák elnök ezt köszönettel fogadta.
Államfői minőségben Václav Klaussal is ez volt az első kapcsolatfelvétel, a két elnök házelnökként már találkozott. A felek megegyeztek abban, hogy időpont-egyeztetés kezdődik Klaus elnök esedékes magyarországi látogatása ügyében.
A két államfő szót váltott az európai integráció folyamatairól, és az „arab tavasz” jelentőségéről. Különös tekintettel arra, hogy Barack Obama amerikai elnök az ENSZ-közgyűlés általános vitájában elmondott beszédében hangsúlyozottan foglalkozott ezzel a kérdéssel – mondta a KEH külügyi igazgatója.
Áder János a szlovák és a cseh államfővel tárgyalt
Ivan Gasparovic szlovák és Václav Klaus cseh elnökkel tárgyalt kedden New Yorkban, az ENSZ Közgyűlés ülésszaka alkalmából Áder János köztársasági elnök – tájékoztatta kedden a távirati irodát Szőke László, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) külügyi igazgatóságának igazgatója.
Áder János és Ivan Gasparovic szlovák elnök között ez volt az első személyes kapcsolatfelvétel. A két államfő egyetértett abban, hogy a két népet és országot sokkal több köti össze, mint amennyi elválasztja, és hogy „közös múltunk üzeneteinek, örökségének többsége pozitív”.
Szőke László elmondta, hogy a két elnök kitért a kulturális hidak építésére, a valódi hidak fontosságára a gazdasági együttműködésben és a politikai hídépítés szükségességére, különös tekintettel arra, hogy a gazdasági nehézségek közepette a politikának fokozott felelőssége van a szélsőségek térnyerésének megelőzésében. Áder János megerősítette Ivan Gasparovic magyarországi meghívását, a szlovák elnök ezt köszönettel fogadta.
Államfői minőségben Václav Klaussal is ez volt az első kapcsolatfelvétel, a két elnök házelnökként már találkozott. A felek megegyeztek abban, hogy időpontegyeztetés kezdődik Klaus elnök esedékes magyarországi látogatása ügyében.
A két államfő szót váltott az európai integráció folyamatairól, és az „arab tavasz” jelentőségéről. Különös tekintettel arra, hogy Barack Obama amerikai elnök az ENSZ Közgyűlésének általános vitájában elmondott beszédében hangsúlyozottan foglalkozott ezzel a kérdéssel – mondta a KEH külügyi igazgatója.
