Köszönettel tartozunk mindazoknak, aki tegnap velünk ünnepelték egyéves évfordulónkat. „Mihez kezdjen az Occupy-mozgalom a második évében? Ez rajtatok múlik.” Ezzel köszönte meg aktivistáinak kitartását kedden Facebook-oldalán a Foglald el a Wall Streetet! mozgalom. A helyi idő szerint hétfőn délben indult akció végén a hatóságok 182 tüntetőt vettek őrizetbe. Az OWS megalakulásának színhelyéről, a New York-i Zuccotti Parkból induló demonstráció során ugyanakkor nem sikerült blokád alá venni a Wall Street-i tőzsde épületét. A tüntetők többségét a közlekedési szabályok megsértése miatt vették őrizetbe a megmozdulást gyalogosan, motorkerékpárokon és lóháton megakadályozó rendőrök.
Az elsősorban a balliberális, marxista, balos anarchista gondolatokhoz közel álló mozgalomnak sokan tiszavirág-életű karriert jósoltak, tizenkét hónapos tevékenységük, még a manapság lanyhuló médiafigyelem ellenére sem tekinthető azonban teljesen eredménytelennek. Egy év leforgása alatt ugyanis a világ több mint ezerötszáz városában hoztak létre hasonló csoportot, amelyek elsősorban ülősztrájkokkal, köz- és magánparkokban történő sátortáborokkal próbálták meg felhívni a figyelmet a globális pénzügyi válság nyomán kiéleződött gazdasági és társadalmi problémákra, ellentétekre. A hatóságoknak szinte mindenhol meggyűlt a bajuk az elsősorban a minőségi munkalehetőségek hiánya miatt kiábrándult fiatalokat mozgósító csoportok akcióival, több táborukat – így New Yorkban, Washingtonban vagy Londonban – erőszakkal kellett felszámolniuk.
Felpiszkált közbeszéd
Elemzők és szociológusok szerint az OWS életre hívásával kiéleződött a közbeszéd, számos olyan téma került be a köztudatba, amelyekről korábban nem esett ennyi szó. A brit közszolgálati BBC-nek nyilatkozó Todd Gitlin szociológus úgy véli, a válság miatt megjelent felelősségvállalás, illetve a társadalom egy százalékát adó milliárdosok pénzügyi szerepe is az gyorsan terjedő mozgalom tevékenysége miatt lett ennyire központi téma. A New York-i Columbia Egyetem professzora ugyancsak a mozgalom komoly eredményének tartja, hogy a sajtó és a közvélemény most már sokkal gyakrabban hördül fel a bankárok és a pénzvilág felső vezetőinek arcátlan bónuszain, amelyeket az általuk okozott válság ellenére, továbbra is kifizetnek nekik.
Az évforduló kapcsán az amerikai lapok azt is megjegyezték, az Occupy-mozgalmak megjelenésével a társadalmi és vagyoni ellentétek reflektorfénybe kerülésén túl a politikai aktivitás, illetve a politikai eseményeken való részvételi szándék is megnőtt az amerikaiak körében. Az OWS-nél egyébként a bankok, tőzsdék elleni, illetve több amerikai kikötő bojkottja mellett azt tartják igen fontos eredmények, hogy jó pár, a válság miatt bedőlt hitelei miatt kilakoltatott családot sikerült ismét otthonhoz juttatniuk.
Hatósági túlkapások
Az Occupy-mozgalom röpke pályafutásából látszik, hogy a válság miatt az embereket valóban érdeklik a globális recessziót előidéző okok, illetve az ezekkel szemben folytatott harc. A számtalan sátortáboros akció idején megszólaltatott tüntetők körében enyhén szólva sem voltak népszerűek a bankok, hitelintézetek, illetve az azokat vezető pénzügyi spekulánsok – ennek demonstrációikon is mindig hangot adtak. Tüntetéseiken ugyanakkor a hatóságok nem egyszer brutálisan bántak velük, és rendőri túlkapásokkal kellett szembesülniük.
Sőt, egy Occupy-tüntető ellen hozott bírósági precedensdöntés miatt durva személyijog-sértésekre számíthatnak az amerikai állampolgárok. Az amerikai The New Inquiry hírportál vezető szerkesztőjének, Malcolm Harrisnek – aki tavaly október 1-jén részt vett egy Brooklyn hídra meghirdetett akción – a manhattani kerületi ügyészség bűnjelek utáni vadászat jelszóval kikérte a Twitter közösségi portálra feltett bejegyzéseit, hozzászólásait és a teljes profilját. Az újságíró állítólag értesült a rendőrségnek a tüntetőkkel szemben várható fellépéseiről, ezért figyelmeztette társait.
A hatósági megfélemlítésről szólva az OWS sajtószóvivője a Magyar Nemzetnek még év elején adott interjújában arról beszélt: arra próbálják meg felhívni a figyelmet, miközben a rendőrség érthetetlen brutalitással lép fel velük szemben, ehelyett inkább azokkal a bankárokkal szemben kellene így eljárnia, akik annyi szenvedést okoztak emberek millióinak.
Politikai realitás
Mark Brayt ugyanakkor olyan kérdésekkel, a mozgalmat érő kritikákkal is szembesítettük, amelyekkel összefüggésben többen úgy vélik, az OWS épp ezek miatt nem képes igazán komoly, átfogó és szervezett csoporttá, politikai erővé válni. Egy év elteltével még inkább érződik, hogy a közös program, a kidolgozott célok nélkül csökken a támogatottság. Az sem segít a szervezettségen, hogy a csoport ellenzi a politikai párttá válás ötletét, hiszen úgy gondolják, hogy az amerikai választási rendszer jelenlegi szabályozása nem demokratikus, és nem nyitott az igazi tömegképviselet legitimálására mindaddig, amíg teljes mértékben vállalati pénzek határozzák meg a rendszer működését.
Ugyancsak a továbbfejlődést gátolja, hogy az Occupy-mozgalmaknál nincsenek „hivatalos” tagok, listák vagy igazolványok, bárki bármikor csatlakozhat, így egy-egy tüntetés sokszor ad hoc jelleggel szerveződik. A kívülállók mindezek láttán joggal jegyezhetik meg, hogy konkrét célok nélkül nehéz bármihez is csatlakozni, egy szinten túl pedig a „zúzzuk le a tőzsdéket!” jelszó már nem elég. Egy, a hétfői New York-i tüntetést kívülről szemlélő 63 éves brooklyni mérnök, Vincent Smorto például úgy véli, míg az 1960-as években a vietnami háború ellen tüntető fiatalok tudták, hogy mi ellen szállnak síkra, addig „ezeknek a mai srácoknak fogalmuk sincs, mit is akarnak valójában”.
Sokan ráadásul összehasonlítják az Occupy-mozgalmat az amerikai republikánusok ultrakonzervatív szárnyaként ismert Tea Partyval. Ebből az összevetésből azonban mindenki azt hozza ki, hogy a Foglald el mozgalmak gyerekcipőben járnak az ugyancsak a gazdasági elit felett érzett társadalmi frusztráltságból született testvéréhez képest. A két szervezetnek összefognia sem sikerült, hiába akarták többen – köztük például Lawrence Lessig, a Harvard jogászprofesszora – összeboronálni őket.
Az Occupy-mozgalom hitelességét emellett igen csak megkérdőjelezi, hogy több multi, így az amerikai Ben & Jerry’s jégkrémárusító vállalat, vagy Soros György is támogatásáról biztosította a csoportot. Az OWS azonban – saját bevallásuk szerint – egy év után is kitart. Mint Bray fogalmazott: „A Wall streetieknek csak azt üzenhetem: minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy felszámoljuk kizsákmányoló tevékenységüket. Amíg ugyanis karácsonyi bónuszaikat a dolgozó családok otthonainak elcsalásából, folyók és tengerek szennyezéséből szerzik, addig ők lesznek az emberiség első számú ellenségei".
