A sztrájkot meghirdető két érdekvédelmi szövetség, a magángazdaságban dolgozók vezető szakszervezete, a GSEE, valamint az ADEDY közszolgálati szakszervezeti szövetség mintegy 2,5 millió munkavállalót képvisel, ez a görög foglalkoztatottak mintegy fele.
Szeptember 8-án Theszaloníkiben az újabb, tervezett megszorító intézkedések ellen a fő szakszervezeti tömörülések és a baloldali ellenzék szervezésében mintegy 12 ezer ember vonult utcára, míg az új iskolaév kezdete előtt közvetlenül egynapos sztrájkba kezdtek a görög népiskolai tanítók.
Zavargásoktól tartanak
A nemzetközi hitelezők, az Európai Unió, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), vagyis a „trojka” több javaslatot is tett a mediterrán államnak. Ezek alapján 65-ről 67 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt, míg az athéni munkaügyi minisztériumból kiszivárgó hírek szerint szóba került a korábban már emlegetett 6 napos munkahét bevezetése is. Napvilágot látott az az elképzelés, miszerint szükség esetén, amennyiben a termelés megkívánja, napi 13 órát is dolgozhassanak a munkavállalók, az állami szektorból pedig még az év végéig legalább 15 000 embert kellene elbocsátani. Athén eddig elutasította ezeket a követeléseket. A koalíciós vezetés leginkább attól retteg, hogy a drasztikus lépések ismét újabb zavargásokhoz vezethetnek.
A Görögországnak hitelezők a következő két évre mintegy 11,5 milliárd eurós pótlólagos megtakarítási csomag elfogadását várják a görög kormánytól cserébe azért, hogy folytatódjon a hitelfolyósítás. Az országban eközben rekordszintre, 23,6 százalékra nőtt a munkanélküliség az idén a második negyedévben az első negyedévi 22,6 százalékról és az egy évvel korábbi 16,3 százalékról az Elstat, a görög statisztikai hivatal csütörtöki közlése szerint.
Harmadik mentőcsomag?
Görögországnak egy harmadik mentőcsomagra lesz szüksége az euróövezeti országoktól a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magas rangú tisztségviselője szerint. Az IMF igazgatótanácsában Görögországot képviselő Tanosz Katszambasz egyebek mellett utalt arra, hogy Görögország még az első, 110 milliárd eurós mentőcsomag fejében vállalt kötelezettségeknek is csak a 22 százalékát teljesítette 2011-ben.
A második, 130 milliárd eurós mentőcsomag feltételeinek megvalósulását sem tartják elegendőnek a nemzetközi hitelezők, erre utal, hogy további drasztikus megszorító intézkedéseket vár el a görög kormánytól a „trojka”.
