Gultan Kisanak, a törökországi kurdokat képviselő Béke és Demokrácia Párt (BDP) társelnöke felhívta a figyelmet arra: ha tovább fokozódnak a harcok, fennáll annak a veszélye, hogy azok – a szociális feszültségek erősödésével – etnikai villongásokba csapnak át. „Térjünk vissza a párbeszéd és a tárgyalások útjára, és mérsékeljük a háborút” – mondta a pártvezető. Rámutatott arra, hogy a kurdok ügye a jogokról és a szabadságról szól, a megoldást pedig alkotmányos alapokra kell helyezni.
„A békepolitikára kell összpontosítanunk, és meg kell teremtenünk a béke légkörét. Képmutatás lenne egy alkotmányon dolgozni úgy, hogy közben emberek halnak meg és megy a vérontás” – mondta Gultan Kisanak. Az utóbbi hónapokban intenzívebbé váltak a harcok a török hadsereg és a lázadó kurdok között, ami török elemzők szerint részben a szíriai polgárháborúval függ össze, másrészt azzal, hogy megszakadtak a titkos tárgyalások a kormány és a kurd lázadók között.
Egy év alatt több száz halott
A Nemzetközi Válságcsoport (ICG) szerint a tavaly júniusi választások óta több mint 700 ember halt meg az ország délkeleti részén folyó harcokban. A múlt héten például kurd fegyveresek megtámadták a hadsereg egyik konvoját: tíz katona meghalt, mintegy hatvanan megsebesültek.
Eközben Ankarában javában folyik az alkotmány előkészítése: a török parlament különbizottságának az év végéig kell kidolgoznia az 1923-ban kikiáltott Török Köztársaság sorrendben negyedik alaptörvényét.
A jelenlegi alkotmány a legutóbbi katonai diktatúra (1980–1983) idején született, és számos ponton korlátozza a polgári szabadságjogokat. Megfigyelők szerint az alkotmányozás során heves viták forrása lehet a kurd kisebbség jogállása, amelynek a BDP nagyobb regionális önrendelkezést követel, míg a törökországi nacionalisták ebben a nemzeti egység elleni támadást látják.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!