Az egyelőre nem végleges adatok szerint a VVD minimális előnyre tett szert: 41 mandátumot érhetett el, míg a PvdA 40-et.
A jelek szerint e két nagy párt a vártnál jóval több mandátumot szerzett: a legutolsó közvélemény-kutatások 35-35 mandátumot jósoltak nekik a 150 tagú holland törvényhozásban. Eddig a jobboldali liberálisoknak 31, a munkapártiaknak 30 mandátumuk volt.
Erősen visszaesett viszont az iszlám- és idegengyűlölő Geert Wilders szélsőjobboldali Szabadságpártja (PVV), amely idén áprilisig kívülről támogatta a jobbközép kormánykoalíciót. A becslések szerint az eddigi 24 helyett csak 13 képviselői helyhez jutottak.
Az eddig kisebbségben kormányzó jobbközép koalíció kisebbik pártja, a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) is lényegesen meggyengült – a jelzések szerint 21 mandátum helyett 13-mal kell megelégednie.
A két éllovas után az ország harmadik legnagyobb politikai ereje a szocialista párt lehet, amely valószínűleg továbbra is 15 mandátumra számíthat.
Az előre hozott választást az tette szükségessé, hogy áprilisban a Mark Rutte miniszterelnök vezette kormánykoalíciótól – annak mintegy 20 milliárd eurós takarékossági csomagját elfogadhatatlannak ítélve – megvonta a külső támogatást a PVV.
Hollandiában nincs parlamentbe jutási küszöb. Az előző ciklusban tíz párt küldhetett képviselőt a 150 tagú törvényhozásba. Az elmúlt évtizedben öt kormánynak sem sikerült kitöltenie a teljes ciklust, ezért előre hozott választást kellett tartani.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!