Összesereglettek az ENSZ potentátjai

Megkezdte az munkáját kedden az ENSZ Közgyűlésének 67. ülésszaka a világszervezet New York-i központjában.

A közgyűlés ülésszakának elnöke Vuk Jeremic volt szerb külügyminiszter, akit kedden iktattak be tisztségébe. Jeremic kijelentette, hogy a 12 hónapra szóló megbízatásának középpontjában a nemzetközi viták és azok békés rendezése áll.

Megnyitóbeszédében Ban Ki Mun, a szervezet főtitkára azt hangoztatta, hogy „az Egyesült Nemzeteknek fel kell nőnie a pillanathoz”, amikor a világ olyan problémákkal küzd, mint a munkanélküliség, az egyenlőtlenségek, a hőmérséklet és az intolerancia szintjének emelkedése. Ban reményét fejezte ki, hogy Jeremictyel sikeresen működik majd együtt a világszervezet modernizálásában.

A megnyitóhetet követően, jövő hétfőn magas szintű találkozót tartanak, amelynek témája a jogállamiság lesz. A rendes évi általános vita szeptember 25-én, kedden veszi kezdetét, és október 1-jéig tart. Ezen a fórumon a közgyűlés meghallgatja az államfők, kormányfők és miniszterek nyilatkozatait. Áder János köztársasági elnök az általános vita első napján fog felszólalni.

Szíria

A közgyűlés várhatóan megkülönböztetett figyelmet fordít majd a szíriai válságra, amellyel kapcsolatban az Egyesült Államok és az EU-tagállamok a Biztonsági Tanácsban szankciókat sürgetnek az Aszad-rezsim ellen, Oroszország és Kína pedig vétóval akadályozta meg a nemzetközi beavatkozást. A közgyűlés Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár közvetítései kudarcát követően 133:12 arányban elítélte a BT-t, amiért képtelen volt gátat szabni a krízisnek, Ban főtitkár pedig bírálta a nagyhatalmakat, amiért a helyi szövetségeseik által vívott háborúvá változtatták a konfliktust.

A közgyűlés, amennyiben valami a békét fenyegeti vagy fennáll a békeszegés vagy az erőszak veszélye, elvben még akkor is cselekedhet, ha a Biztonsági Tanács tétlen valamely állandó tag nemleges szavazata miatt.

Obama, Ahmadinezsád, Netanjahu, Chávez

Az idei általános vitában felszólal majd az újraválasztásáért küzdő Barack Obama amerikai elnök. Ott lesz Mahmúd Ahmadinezsád iráni államfő, aki bombasztikus kijelentéseivel – például Amerikát vádolva a 2011. szeptember 11-ei terrortámadásokkal, illetve a holokauszt tagadásával – mindig a világsajtó figyelmének középpontjába került az elmúlt években. Beszédet mond New Yorkban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is, aki azt állítja, hogy Teheránt már csak hónapok választják el az atomfegyver előállításától.

A szónokok közül most sem marad ki Hugo Chávez venezuelai elnök, aki a 2006-os ülésszakon kijelentette, hogy George W. Bush amerikai elnök maga az ördög, azóta pedig azt terjeszti, hogy az Egyesült Államok a rák fegyverével akarja legyőzni Dél-Amerikát. Chávez, aki idén újabb sugárkezelést kapott Kubában, és aki több ízben is elítélte az arab tavasz forradalmait, a hazájában tartandó választások küszöbén szólal majd fel az ENSZ-ben.

A közgyűlés megvitatja a millenniumi fejlesztési célok, az éghajlatváltozás és fenntartható fejlődés, illetve az élelmiszer-biztonság aktuális kérdéseit. Hangsúlyt kap majd egyebek mellett a világszervezet közvetítői szerepe a konfliktusok békés rendezésében, a leszerelés, az ENSZ reformja, beleértve a Biztonsági Tanács reformját is.

Rio+20

A 2013. szeptember közepéig tartó 67. ülésszak során a közgyűlés értékeli majd a 2012 júniusában Rióban megrendezett Fenntartható Fejlődés Konferencia (Rio+20) eredményeit. A közgyűlés két, a nemzetközi migrációval és annak fejlődésével kapcsolatos magas szintű találkozót is előkészít, amelyeket a 68. ülésszak során tartanak majd 2013-ban. A találkozók témája a továbblépés útja és a befogadás fejlődésének programja 2015-re és azon túl.

A Biztonsági Tanács öt állandó, nukleáris fegyverekkel rendelkező tagállama egy kedden ismertetett közös nyilatkozatban szavatolta Mongólia atomfegyvermentes státusát.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1945-ben elfogadott alapokmánya értelmében létrehozott közgyűlés központi szerepet tölt be mint a világszervezet legfontosabb tanácskozó, politikaformáló és képviseleti szerve. Az ENSZ 193 tagállamát tömörítő testület a többoldalú párbeszéd fórumaként szolgál a nemzetközi kérdések teljes spektrumára vonatkozóan. A közgyűlés jelentős szerepet játszik a nemzetközi jog kodifikálása terén és a nemzetközi jogi normaalkotásban is. A testület minden év szeptemberétől decemberig intenzíven, rendszeres időközönként ülésezik, ezt követően pedig szükség szerint ül össze.