Mintegy hatvan szélsőbaloldali szervezet, egyesület és a szakszervezet, köztük a nemzetgyűlésben is helyet foglaló Baloldali Front és a Kommunista Párt felhívására a szocialista Francois Hollande májusi elnökké választása óta először került sor utcai tiltakozásra a kormányzat gazdaságpolitikája ellen. A szervezők szerint 50 ezren, a rendőrség adatai szerint megközelítőleg 15-20 ezren tiltakoztak Párizsban.
„Ma a francia nép mozgásba lendül a megszorító politika ellen” – hangsúlyozta a tavaszi elnökválasztás negyedik helyezettje, a menet élén vonuló Jean-Luc Mélenchon, a Baloldali Front elnöke, aki mellett Pierre Laurent, a PC elnöke, valamint spanyol és portugál radikális baloldali európai parlamenti képviselők is feltűntek a tömegben.
A megszorító politika ellen harcolnak Párizsban
A kormányzó Szocialista Pártnak az ESM-t nem támogató baloldali szárnya és a szintén a ratifikáció ellen kampányoló Zöldek azonban hivatalosan nem vettek részt a megmozduláson, de a szervezők szerint mindkét párt tagjai közül sokan ott voltak.
Mélenchon elutasította, hogy kormányellenes fellépésről lenne szó. „Ez a megszorító politika ellen szervezett tömegrendezvény” – mondta a szélsőbaloldali politikus. Olivier Besancenot, az Új Antikapitalista Párt szóvivője viszont úgy vélte, hogy „fel kell végre vállalni a (baloldali) kormány baloldali politikai ellenzékének szerepét”. „Eljött az idő, hogy az utca hallassa a hangját a kormány politikája ellen” – mondta a trockista vezető, aki szerint ez a tüntetés „a baloldali ellenzék tartós egységének első lépése” volt.
„Ez csak a kezdet volt, ma valami elkezdődött és a következő hetekben is folytatódni fog” – mondta Pierre Laurent, a PC elnöke, aki szerint „bátorságot kell adni a baloldalnak a pénzügyi világ elleni háborúhoz”. Véleménye szerint a kormány által pénteken elfogadott jövő évi költségvetési tervezet, amely 36,9 milliárd eurós adóemelést és kiadáscsökkentést irányoz elő, elfogadhatatlan, és „az európai megszorítást előíró költségvetési paktumot sem szabad ratifikálni, amelyet még (az előző elnök) Nicolas Sarkozy írt alá márciusban”.
Csomagok
Példa nélküli megtakarítást kér jövőre a francia kormány a lakosságtól annak érdekében, hogy az államháztartási hiány 2013-ban ne haladja meg a GDP-arányos 3 százalékot. A pénteki kormányülésen elfogadott költségvetési tervezet 36,9 milliárd eurós adóemelést és kiadáscsökkentést irányoz elő.
A görög kormánypártok vezetői csütörtökön tárgyalóasztalhoz ültek, hogy megvitassák a miniszterelnök és a pénzügyminiszter által előző nap kidolgozott új megszorítócsomag részleteit.
Az európai gazdasági válság leküzdéséhez, a konszolidációhoz modellváltás, az úgynevezett EU 2.0 szükséges, ugyanis a krízis nem csupán fizetési problémákat, hanem a kialakított monetáris modell válságát jelenti – jelentette ki Andor László csütörtökön Egerben.
A képviselők kedden kezdik meg az ESM ratifikációját megelőző vitát, amely a szélsőbaloldal szerint az európai megszorító politika rákényszerítése Franciaországra. A nemzetgyűlés és a szenátus minden valószínűség szerint október vége előtt jóváhagyja az európai mentőalap elfogadását. A szélsőbaloldal és a Zöldek álláspontja ugyanis nem veszélyezteti a ratifikációt, miután a kormányzó szocialistákkal együtt a jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) által vezetett ellenzék is támogatja azt.
Veszélyben a franciák euróövezeti tagsága?
Hollande az elnökválasztási kampányban a paktum újratárgyalását ígérte. Miután azonban megválasztása után sikerült elérnie európai partnereinél, hogy egy, a gazdasági növekedést és munkahelyteremtést ösztönző részt is csatoljanak a költségvetési paktumhoz, az eredeti szöveg változatlan maradt. „Ha most nemet mondanánk (az ESM-re), az az euróból való kilépést jelentené” – figyelmeztetett vasárnap Jean-Marc Ayrault miniszterelnök. „Francois Hollande hozzám hasonlóan soha nem járulna hozzá az euró megszüntetéséhez” – tette hozzá.
