Az interneten hétfőn megjelent filmből eddig nem ismert részletek derültek ki a bengázi konzulátus ellen szeptember 13-án elkövetett támadás körülményeiről. Az amatőr videofelvétel eredetiségéhez aligha férhet kétség. A felvételt készítő Fahd al-Bakus szerint a prófétagyalázó amerikai amatőr film miatt tüntető tömeg azután ostromolta meg az épületet, hogy a líbiai fegyveres őrök nem engedték be őket, hogy letépjék az amerikai zászlót. Az akció erőszakba torkollott, miután lövéseket adtak le az épületből, hogy elriasszák a tüntetőket. Egyes tiltakozók kézigránátokat dobtak az épületre, és rakétagránátokkal lőtték. Nem sokkal később mintegy száz tüntető tört be a konzulátus épületébe, az őrök pedig alig tanúsítottak ellenállást.
Saját autójukkal mentették a nagykövetet
A felvételeken látszik, hogy a tiltakozók éjszaka behatoltak a konzulátus füstben álló épületébe, és az egyik helyiségben rátaláltak a földön fekvő nagykövetre, aki látszólag nem élt. Nem tudhatták, hogy a nagykövetről van szó, csak azt sejtették, hogy külföldi az illető. A nagykövetet az ablakon át kihozták az épületből, majd a konzulátus udvarán a kőpadlóra fektették. Egy fiatal férfi a nyaki ütőerén kitapintotta pulzusát, s kiderült, hogy még él. „Él, él! Istennek hála!” – kiáltozták a tüntetők, majd megpróbáltak orvost szerezni.
Egyikük azt javasolta, hogy autójával vigyék a kórházba, mivel mentőt nem találtak a környéken. A tüntetők a nagykövetet éjfél után körülbelül egy órával a bengázi központi kórházba szállították, ahol az orvosok 45 percen át hasztalan próbálkoztak az újraélesztésével. A diplomata füstmérgezés következtében fulladt meg.
Két másik szemtanú is Fahd al-Bakushoz hasonlóan számolt be a történtekről. A támadásban a nagyköveten kívül meghalt a konzulátus három munkatársa és közel tucatnyi líbiai őr.
Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerint a folyamatban lévő vizsgálat lezárásáig korai lenne terrortámadásnak minősíteni az incidenst. Ezzel Nuland megerősítette a Jay Carney fehér házi szóvivő által pénteken, Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet által pedig vasárnap hangoztatott álláspontot, miszerint a történtekről még nem áll rendelkezésre elegendő információ és nincs bizonyíték arra, hogy előre kitervelt akciót hajtottak volna végre.
Az iszlámellenes film miatt volt a bengázi incidens
Rice kijelentette, hogy a bengázi incidens az Amerikában leforgatott, Mohamed prófétát gyalázó film miatti spontán tiltakozásként kezdődött. Mint mondta, a megmozdulás erőszakba csapott át, mert „eltérítették” a tüntetéshez csatlakozott, nehéz kézifegyverekkel felszerelt, szélsőségesekkel kapcsolatban álló személyek. „Jelenleg nem látjuk annak jeleit, hogy ez koordinált terv alapján, előre kitervelt módon elkövetett támadás lett volna. Nyilvánvalóan megvárjuk a nyomozás eredményét, s addig nem akarunk elhamarkodott következtetést levonni” – mondta Rice.
Ezzel ellentétes álláspontot képviselt Mohamed Magarif ideiglenes líbiai államfő, aki vasárnap jelentette be, hogy a támadással kapcsolatban ötven embert letartóztattak. Az Arab-félszigeten működő al-Kaida magára vállalta a merényletet, az állítva, hogy a szervezet második számú vezetője, Abu Jahja al-Líbi haláláért állt bosszút.
