A Magyar Nemzet helyszíni riportjából kiderül: a romák lakta környék volt lakói megszaporodott lopásokról, gyilkosságokról, megnehezült együttélésről panaszkodnak. A kanadai hatóságok különös figyelemmel fogadják a magyarokat – aki gyanús, fel sem szállhat a Torontóba tartó gépre. Csak tavaly 4453 menedékkérelmet nyújtottak be a magyarok, jellemzően arra hivatkozva, hogy üldözött romák.
A kanadai szövetségi kormány kész megfontolni, hogy őrizetbe vegyék a roma menedékkérőket, amennyiben a legutóbbi intézkedésekkel nem sikerül korlátozni a menedékkérők számát – derül ki a The Canadian Press független hír- és sajtóügynökség birtokába került dokumentumokból, amelyeket több kanadai médium is ismertetett honlapján.
Több olyan esettel találkoztak a kanadai bevándorlási hivatal, a határőrség és a Bevándorlási és Menekültügyi Tanács munkatársai az utóbbi években, amikor a bevándorlók jogi képviselői szakmailag és etikailag is megkérdőjelezhető módon jártak el – írta korábban a Magyar Nemzet.
Torontóban egy emberkereskedő hálózat újabb tagjait vették őrizetbe a közelmúltban, akik hamiltoni családi vállalkozásuknál illegálisan bevándorolt magyarországi romákat foglalkoztattak. A banda egyik vezetője hónapokkal azelőtt távozott Kanadába, hogy társtettesként folytatólagosan elkövetett zsarolás és csalás miatt elmarasztalták Veszprémben. Karádi Ferenc az azóta Kanadából kitoloncolt élettársával és testvérével éveken át tartott rettegésben pápai vállalkozókat. A férfit Kanadában februárban 6 év szabadságvesztéssel sújtották.
Az áldozatok felhajtóját május elején ítélték el. Mint arról korábban beszámoltunk, a banda egy bérgyilkost is felfogadott, hogy megölesse Kanadába csábított áldozatait, valamint két rendőrt és az ügyben eljáró ügyészt.
– Párizsban szállnék fel az Air Canada járatára, de a gépbe lépés előtt még egyszer ellenőrzik az útlevelet. A reptéri alkalmazott, amint meglátja a Hungary feliratot, kihív a sorból, zsebre vágja az útlevelem, és azt mondja, meg kell várnom a kanadaiak emberét. Csak én vagyok a „kiválasztott”, a többi utas gond nélkül szállhat be, emiatt aztán egész furcsán érzem magam. Egyenruhás ember érkezik, azonban nem tudom kibetűzni a kanadai hatóság nevét a ruháján. Ki vagyok, miért megyek hova és mennyi időre, teszi fel a kérdéseket gyors egymásutánban, mire visszakérdezek: „Azt gondolja, menekült akarok lenni Kanadában?” Ő ezt nem mondta, jön a válasz, csak rutinellenőrzést végez. Miért pont rajtam, folytatnám a kérdést, de addigra kezembe nyomja az előzőleg elkért sajtóigazolványomat az útlevelemmel együtt, és jó utat kíván. A torontói Pearson nemzetközi repülőtérre érkezve szintén rendőr várja a gép ajtajánál az utasokat, a magyar útlevél itt is kiemelt érdeklődést vált ki. Autóbérlési e-mailt mutatok neki az okostelefonon, érdeklődik a nálam lévő készpénzmennyiség felől, és megkérdezi, mikor jártam legutóbb ebben az országban. Az útlevelemben lévő számtalan (sajtó) vízum aztán meggyőzi, hogy tényleg sokat utazó ember vagyok, és talán nem kérek menedékjogot náluk, így továbbenged. A tényleges belépés a határőrnél ehhez képest már simán megy: egy-két rutinkérdés, és megnyílik az ajtó.
További részletek a Magyar Nemzet Hétvégi Magazinjában
