A zárt ajtók mögött folyó ülésről kiszivárgott értesülések szerint a javaslat megfogalmazói a szövegben „komoly aggodalmuknak” adnak hangot amiatt, hogy Irán nem működik együtt kellőképpen az atomenergia békés felhasználásán őrködő ügynökség ellenőreivel.
A javaslat nem utalja az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé a kérdést. Ugyanakkor Iránnak szánt jelzésként értékelhető, hogy a tárgyalásokon részt vevő nyugati országoknak – az Egyesült Államoknak, Németországnak, Franciaországnak és Nagy-Britanniának – sikerült Oroszországot és Kínát is megnyerni egy közös határozati javaslatnak.
Nyugati országok feltételezése szerint Irán békés célúnak mondott atomprogramja leple alatt atomfegyver kifejlesztésére törekszik. Teherán visszautasítja ezt a feltételezést.
A NAÜ főigazgatója, Amano Jukija először tavaly novemberben mondta ki: nem zárható ki, hogy az iráni atomprogramnak „katonai vetületei” is vannak.
Amano hétfőn a tanács ülését megnyitó beszédében szorgalmazta, hogy Teherán „késedelem nélkül” egyezzen bele az ellenőrzések végrehajtásába. Aggasztónak nevezte, hogy a számos egyeztetés ellenére nem született kézzelfogható eredmény az ügyben, és felhívta Iránt, hogy bocsátkozzon „tartalmi párbeszédbe” az ügynökséggel.
A kormányzótanács elé beterjesztett szöveg név szerint kitér a parcsini katonai létesítményre is. A NAÜ leginkább ide akar bebocsátást nyerni, miután műholdfelvételek alapján feltételezhetőnek tartja, hogy be nem jelentett kísérletek nyomait akarják eltüntetni ott. Teherán ezzel szemben azt állítja, hogy az ottani tevékenységnek „semmi köze” a szervezetnek a nukleáris energia békés célú felhasználását ellenőrző feladatához.
A javaslatról várhatóan csütörtökön szavaznak a 35 tagú kormányzótanácsban. Mivel Oroszország és Kína is a javaslat mögött áll, várhatóan megkapja a többségi támogatást a szöveg.
