XVI. Benedek: A vallások meghamisítása a fundamentalizmus

A muzulmánok és keresztények közötti megbékélés üzenetével érkezett pénteken Bejrútba XVI.Benedek pápa, akit harangzúgással és díszlövésekkel fogadtak a repülőtéren.

A katolikus egyházfőt Michel Szuleimán maronita keresztény államfő, Nadzsíb Mikáti – szunnita muzulmán – miniszterelnök és Nabih Berri, a síita muzulmán vallású parlamenti elnök fogadta. XVI. Benedek háromnapos útján találkozik Libanon keresztény (maronita, szír ortodox, görög-melchita, örmény katolikus) és muzulmán (síita, szunnita, drúz, alavita) közösségének képviselőivel, valamint a káld szertartású és a latin egyház püspökeivel.

Érkezése előtt a gép fedélzetén adott nyilatkozatában a pápa méltatta az „arab tavaszt”, amely szerinte a népek demokrácia és szabadság iránti vágyát fejezte ki, az arab identitás megerősödését szolgálta, s az ifjúság kulturálisan képzettebb részének a kiáltása volt. Felhívta azonban a figyelmet a forradalmak történetének tanulságára is, arra a veszélyre, hogy e forradalmak gyűlöletbe torkollhatnak. „Ezért mindent meg kell tennünk, hogy a szabadság a helyes irányban haladjon” – mondta XVI. Benedek.

Úgy vélekedett, hogy a szíriai háborúnak nem lesz vége addig, amíg nem szűnik meg a fegyverek importja. A pápa „súlyos bűnnek” nevezte a fegyverkereskedelmet. Egy kérdésre válaszolva megállapította: ma nemcsak keresztények, hanem muzulmánok is menekülnek a háború sújtotta helyekről. Szerinte a legelső dolog, amit tenni kell, a béke üzenetének elterjesztése. Ehhez konkrét gesztusokra és anyagi segítségre van szükség – tette hozzá. XVI. Benedek a vallások meghamisításának minősítette a fundamentalizmust. Úgy fogalmazott, hogy Isten a világbéke megteremtésére ösztönzi az embereket, és e béke megteremtése a vallások feladata.

Bocsánatot követelnek az ulemák

Bocsánatkérésre szólította fel a pápát az ulemák – az iszlám hittudósok egy nemzetközi  –szövetsége, amiért a pénteken Libanonba látogató katolikus államfő – szerintük – egy 2006-os beszédében viszályt akart szítani a muzulmánok és a keleti keresztények között. A kérdéses, Németországban elmondott beszédet úgy értelmezték, hogy XVI. Benedek pápa az iszlámot az erőszakkal azonosítja, s ez széles körű felháborodást váltott ki a muzulmán világban.

Az Ulemák Nemzetközi Szövetsége nevű, katari központú muzulmán szervezet csütörtök éjjel rendkívül éles hangú közleményben szólította fel a pápát, hogy kérjen bocsánatot kijelentéseiért. Veszélyesnek tartják az ulemák például azt, hogy a pápa figyelmezteti a keresztényeket a társadalom iszlamizálódására és az politikai iszlám terjedésére. A hittudósok ezért arra is kérték a pápát, hogy beszédeiben ne terjesszen „valótlan információkat”.