A drogok legalizálásáról is szólt a negyedik elnökjelölti vita

Békét, legális drogokat és a pénz hatalmának visszaszorítását szorgalmazták a "harmadik párti", azaz gyakorlatilag esélytelen amerikai elnökjelöltek.

Kovács N. László
2012. 10. 24. 20:18
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ők azok a jelöltek, akik nem vitázhatnak a nagyokkal, mivel támogatottságuk olyan jelentéktelen, hogy gyakorlatilag nem is látszik a közvélemény-kutatók skáláin. Amikor egyikük, Jill Stein a Zöld Párt elnökjelöltje megpróbált bejutni a második Obama–Romney összecsapásra, rendőrök vezették el. A „harmadik pártok” ezért úgy döntöttek, saját vitát rendeznek a „magukfajtáknak”, azaz azoknak az elnökjelölteknek, akik a legtöbb államban ott lesznek a szavazólapokon, ám mivel nem tartoznak a történelmi nagypártok tagjai közé, néhány százaléknál többre nem számíthatnak. A már említett Steinen kívül részt vett a vitán Rocky Anderson (Igazság Párt), Virgil Goode (Alkotmány Párt) és Gary Johnson (Libertariánus Párt) is, a moderátor szerepét pedig Larry King talkshow-király vállalta el.

A négy jelölt a politikai spektrum különböző részeiről érkezett: az Igazság Párt például a demokratáktól balra, míg az Alkotmány Párt a republikánusoktól jobbra helyezkedik el. Sok kérdésben mégis egyetértettek a „harmadik pártok” képviselői, például mindannyian drasztikusan csökkentenék a katonai kiadásokat, és véget vetnének a drogok elleni háborúnak is, mely szerintük több kárt okozott az országnak, mint amennyi hasznot hajtott. Nem volt hiány a politikai fősodorhoz képest kifejezetten radikális véleményekben sem. Stein és Anderson például a teljesen ingyenes felsőoktatás mellett foglaltak állást. Johnson a kongresszusi képviselők szolgálati idejének korlátozását javasolta – szerinte így a politikusok többet foglalkoznának a teljesítményükkel, mint hosszú távú túlélésükkel. A korábban a republikánusok jelöltségéért is harcba szálló Johnson arról is beszélt, elnökként legalizálná a marihuánát, békét kötne Iránnal és visszavonná a terrorellenes, ám sokak szerint szabadságot korlátozó Patriot törvényt. Goode a munkanélküliség csökkentésére tett radikális javaslatot: szerinte a bevándorlás minden formáját meg kellene tiltani, amíg az állástalanok aránya 5 százalékra nem csökken.

Fontos téma volt a „fősodor” szidalmazása. A jelöltek egyöntetűen kijelentették, hogy a két nagypártot teljességgel megvásárolta a pénzvilág és a nagyvállalatok. Stein a helyzet már odáig fajult, hogy „a multik és a pénzemberek azt kérnek a politikusoktól, amit akarnak”, első lépésként pedig a pénzügyi korlátok nélkül működő Super PAC-ek azonnali megszüntetését javasolta. Johnson szarkasztikusan megjegyezte, az lenne a tisztességes, ha Obama és Romney is a zakóján hordaná milliárdos támogatóik neveit, mint az autóversenyzők.

A libertariánusok, a zöldek és az alkotmánypártiak több mint százezer regisztrált taggal rendelkeznek, ez azonban nem elégséges ahhoz, hogy beleszóljanak a két óriás küzdelmébe. A Gallup felmérése szerint idén novemberben együttesen is csupán a szavazatok 1-7 százalékára számíthatnak. A legnépszerűbb jelenleg Gary Johnson, támogatottsága 2-3 százalék körül mozog.

(The Christian Science Monitor, Csmonitor.com)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.