A szenátusban 306 képviselő szavazott a szerződés mellett, míg 32-en ellene. A jobboldal támogatása nélkül a szenátusban kisebbségben lévő kormányzó szocialisták nem tudták volna megszavazni a szerződés elfogadását. Franciaország a tizenharmadik európai ország, amely ratifikálta a március 2-án Brüsszelben 25 EU-s ország, köztük az eurózóna kilenc állama által elfogadott egyezményt. A szerződés végrehajtását pontosító törvényről október végén szavaz majd a szenátus.
Az egyezmény egyebek mellett előírja a csatlakozó országoknak, hogy a „strukturális”, tehát a gazdasági ingadozásokat figyelmen kívül hagyó hiány nem lehet magasabb a GDP 0,5 százalékánál, valamint szankciókkal sújtja a fiskális fegyelmet megsértőket.
Francois Hollande francia elnök az elnökválasztási kampányban a paktum újratárgyalását ígérte. Miután azonban megválasztása után sikerült elérnie európai partnereinél, hogy egy, a gazdasági növekedést és munkahelyteremtést ösztönző részt is csatoljanak a költségvetési paktumhoz, az eredeti szöveg változatlan maradt, s az került a nemzetgyűlés valamint a szenátus elé.
Német igen
A német alkotmánybíróság szeptember 12-én feltételekkel engedélyezte Németország részvételét az ESM-ben. A mentőalapról szóló kormányközi szerződést Németországon kívül az euróövezet valamennyi tagállama ratifikálta. A Bundestag jogi szakértői egyébként úgy vélték, hogy az ESM sértheti a német parlament jogait. A német alkotmánybírósági döntés az Ecofin és a Eurogroup pénteki-szombati találkozóján is téma lesz.
Mint ismert, március elején írták alá 25 európai uniós tagállam, köztük Magyarország vezetői az EU új szerződését, amely elsősorban a költségvetési fegyelem nagyobb mértékű garantálására vonatkozik. Az euróövezeten kívüli országokra csak az után vonatkozik majd, hogy csatlakoztak a zónához. A dokumentumot a nemzeti ratifikálási rendnek megfelelően az aláíró országokban törvényben is jóvá kell hagyni.
