A nem döntéshozatali céllal összehívott, tájékozódó jellegű találkozón a miniszterek az euróövezeti válságrendezési erőfeszítések eredményeit mérik fel a nyári szünet után, az EKB kötvénypiaci intervenciós programjának múlt heti bejelentése tükrében. A miniszterek várhatóan mérlegelik, várható-e formális segélykérelem Spanyolország részéről a bankoknak nyújtott támogatáson túl, megvitatják, mennyiben szorul támogatásra Ciprus, illetve felmérik, mennyire jutott a támogatási feltételek teljesítésében Görögország, Portugália és Írország. A találkozó napirendjén szerepel az európai bankunió kérdésének megvitatása is.
Újabb tényezők növelik a bizonytalanságot az állandó euróövezeti válságkezelő rendszer (ESM) és a fiskális paktum németországi ratifikációja körül, az ügyben indított alkotmánybírósági eljárás befejezése előtt alig három nappal egy konzervatív politikus újabb sürgősségi indítványt nyújtott be a testülethez, a Bundestag jogi szakértői pedig egy új jelentésben úgy vélik, hogy az ESM sértheti a német parlament jogait.
Soros György kemény bírálattal illette az euróval kapcsolatos német politikát.
A kétnapos ciprusi informális megbeszéléseket október 8-án és 9-én Luxembourgban a döntéshozó ülés követi. A miniszterek legutóbbi, júliusi találkozója óta a legfontosabb esemény Mario Draghi EKB-elnök szeptember 6-i bejelentése volt az EKB azon szándékáról, hogy az euróövezeti jegybank az adósságcsapdába esett euróövezeti országok szuverén kötvényeit korlátlan összegben megvásárolja, amennyiben az érintett államok kérik azt, és teljesítik a vásárlás feltételeit. Az EKB a másodpiacon 3 éves és annál rövidebb lejáratú szuverén kötvényeket tervez vásárolni, míg a hosszabb lejáratok vásárlását az euróövezeti mentőalapokra hagyja.
Önmagában nem megoldás az EKB programja
José Manuel Barroso szociális vészhelyzetről beszélt a Jobs4Europe konferencián csütörtökön Brüsszelben, amelyen a munkahelyteremtés fontosságát hangsúlyozták uniós vezetők.
Az euróövezet „egy-két éven belül” túl lesz a válságon, ha tagországai betartják költségvetési vállalásaikat – így vélekedett az ideiglenes euróövezeti mentőalap, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) vezérigazgatója, Klaus Regling.
Az EKB-bejelentés azonnali pozitív hatással volt a spanyol és olasz kötvényhozamokra: azok tényleges vásárlás nélkül is estek, de a csökkenés átgyűrűzött a portugál és az ír adósságszolgálati költségekre is. A kötvényvásárlási program azonban önmagában nem jelent megoldást azokra a széles értelemben vett euróövezeti gazdasági és pénzügyi problémákra, amelyekkel Spanyolországnak és a többi periferiális országnak szembe kell néznie. Európa már 100 milliárd eurót teremtett elő a spanyol bankrendszer feltőkésítésére, de az országnak ezzel együtt is valószínűleg segélyért kell majd folyamodnia. Madrid elsősorban belpolitikai okokból ódzkodik megtenni ezt a lépést. Mivel azonban Spanyolország adósságfinanszírozási költségeit kénytelen lesz csökkenteni, előbb-utóbb nem lesz más választása, mint segélyért folyamodni és felvállalni a folyósítás feltételeit.
Olaszország valószínűleg csak akkor folyamodik segélyért, ha Spanyolország már megtette ezt a lépést, és az kézzelfogható eredményt hozott számára. A miniszterek megvitatják majd a segélyfeltételeket példaszerűen teljesítő Írország kérését is, ami a csődtől megmentett két ír bank feltőkésítésére kibocsátott 31 milliárd eurós váltóadósság törlesztése által a költségvetésre mért terhek enyhítésére vonatkozik. A találkozón a miniszterek megvitatják azt is, milyen felügyeleti mandátumot kapjon az EKB az Európai Bizottság által javasolt bankunióban.
