Barroso leszögezte, nem csak pénzügyi, de bizalmi válság is van, mert az utóbbi ötven évben először az európaiak most bizonytalansággal és nem a jobb élet reményében tekintenek a jövőbe. Aggasztónak nevezte, hogy nőtt a munkanélküliség az unióban és az eurózónában, és ráadásul egyenlőtlenül oszlik meg a tagállamok között.
A szociálpolitika tagállami hatáskör, de Barroso nem tudja elképzelni, hogy a közösségi politikáknak ne legyen szociális dimenziója. „Elfelejtjük, hogy van, akinek nincs mit ennie? Elfelejtjük, hogy helyenként szociális vészhelyzet van? Hunyjunk szemet e fölött?” – tette fel a kérdést José Manuel Barroso.
A munkanélküliség nagyobb kárt okoz, mint a költségvetési hiány
Haraghoz és frusztrációhoz vezet a fiatalok munkanélkülisége, ami a demokratikus intézményrendszer legitimitását is aláássa – adott hangot aggodalmainak Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke. Az EP szocialista elnöke leszögezte, fontos ugyan megvédeni az euró árfolyam-stabilitását, de ez nem cél, hanem eszköz a munkahelyteremtéshez és a növekedés beindításához. A munkanélküliség ugyanis sokkal nagyobb kárt okoz, mint a költségvetési hiány.
A fiatalok munkanélkülisége Schulz véleménye szerint a társadalmi összhangot is veszélyezteti, haraghoz, frusztrációhoz vezet. Az egyre több tüntetés a társadalmi elégedetlenség fokozódását jelzi, ami a demokratikus intézményeket is aláássa, mert a fiatalok az államot tehetetlennek tartják a pénzügyi világ diktatúrájával szemben.
Politikai lépésekre van szükség
Nyilvánvalóan politikai lépésekre van szükség a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalán is – állapította meg Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. Rompuy véleménye szerint a kínálati oldalról a képzés, az oktatás javításával és a nagyobb mobilitás elősegítésével, a keresleti oldalon pedig a versenyképesség javításával és vállalkozásbarát üzleti légkör és szabályozás kialakításával lehet elősegíteni a munkahelyteremtést.
A politikus kifejtette, a válságnak strukturális és rendkívüli okai is vannak, de a kettő összefügg egymással. Úgy véli, a versenyképesség minőségi értelemben vett javítására van szükség, mert a feltörekvő országok népessége jól képzett és fiatal. Hangsúlyozta, a következő, 2014–2020-as uniós költségvetésben célzottabban kell alkalmazni az Európai Szociális Alap forrásait, de ehhez a tagállamok közötti kompromisszumra van szükség a novemberi rendkívüli uniós csúcstalálkozón.
Nincs csodaszer a válságra
Az Európai Bizottság elnöke kedden annak a véleményének adott hangot, hogy nincs csodaszer a válság leküzdésére, idő kell a megoldáshoz. Ugyanakkor a politikus szerint tévhit azt gondolni: a nemzetek fölötti együttműködés csődöt mondott.
Augusztus 31-én Guido Westerwelle német külügyminiszter kijelentette, nincs olyan, hogy „euróválság”. Amivel Európa küzd, az „hitelválság”, ami bizalmi válságot idézett elő. Mint mondta, ez a bizalmi válság most Európa legnagyobb problémája, amivel szembe kell néznie, és amit meg kell oldania.
