Egy-két év kell a kilábaláshoz?

Az euróövezet "egy-két éven belül" túl lesz a válságon, ha tagországai betartják költségvetési vállalásaikat – vélekedett az EFSF vezérigazgatója.

LM
2012. 09. 02. 17:42
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az EFSF eddig Portugáliának, Írországnak és Görögországnak adott kölcsönt az illető országok átfogó EU/IMF-mentőprogramjai keretében, illetve idén július óta célzott keretet tart rendelkezésre a spanyol kormány számára bankok esetleges tőkefeltöltésére, de ebből még nem volt kiutalás. Ősszel sorra kerül Ciprus megsegítése átfogó program keretében.

Párhuzamos működés

Az EFSF mellé talán még ebben a hónapban belép az euróövezet állandónak szánt mentőalapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM). Az ESM alaptőkéje 700 milliárd euró, ez szintén az EKB-kvóták arányában oszlik meg az euróövezeti országok között. A 700 milliárdból 80 milliárd eurót befizetnek három részletben 2014 elejéig, az alaptőke további 620 milliárdjára ugyanebben az ütemezésben garanciát vállalnak. Az egyébként az EFSF-hez hasonlóan működő ESM összes kölcsönző kapacitása 500 milliárd euró lesz tisztán, vagyis az EFSF eddig már lekötött és szükség esetén még leköthető – 200 milliárd, illetve 240 milliárd eurónyi – kölcsönző képessége nélkül számolva. Ez azt jelenti, hogy a két intézmény jövő év júliusig még egymás mellett él és működik úgy, hogy az EFSF szükség esetén kitölti azt az űrt, amelyet az ESM még nem tud teljesen betölteni, amíg alaptőkéjét teljesen össze nem adják a tagországok a vállalt befizetéssel és garanciával.

A jövő év második felétől az EFSF azonban már nem vállal részt új mentőprogramokban, és a mostani menetrend szerint 2013. június 30-a után a lehető leghamarabb fel is számolják, mihelyt minden kedvezményezettjétől visszakapja kölcsöneit, illetve törleszti a saját kötvénytartozásait.

Németország nélkül nincsen értelme

Az ESM-nek az eredeti menetrend szerint most július elsején kellett volna megalakulnia, de addig nem volt meg a szükséges, 90 százalékos ratifikációs arány a tagországok között, mert a német alkotmánybíróság szeptember 12-re halasztotta végső döntését. „Németország nélkül az ESM-nek nincs túl sok értelme” – mondta Regling a Der Spiegelnek vasárnap.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.