Egy-két év kell a kilábaláshoz?

Az euróövezet "egy-két éven belül" túl lesz a válságon, ha tagországai betartják költségvetési vállalásaikat – vélekedett az EFSF vezérigazgatója.

Ha minden euróövezeti ország szigorúan betartja vállalásait államháztartása rendbehozatalára és folytatja versenyképességének javítását, akkor a válságot egy vagy két éven belül rendezni lehet – mondta Regling a lapnak nyilatkozva. Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) vezérigazgatója szerint az általa vezetett intézmény jól vizsgázott a harmadik éve tartó válságban. Olcsó pénztámogatása, vagyis hitelei nélkül „Portugália és Írország már nem lenne az euróövezetben” – mondta a vezérigazgató.

Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök a hét végén háromlépcsős tervet javasolt az euróövezeti költségvetési unió és annak alapján a tagországok közös kötvényfinanszírozásának bevezetésére.

Az OECD főtitkára szerint az Európai Központi Banknak (EKB) korlátlan kötvényvásárlással kellene támogatnia az euróövezet küszködő országait, és egyetlen tagországnak sem kellene elhagynia az euróövezetet.

Az Európai Központi Bank elnökének szerdai írása a Die Zeitben megerősítette azokat a piaci véleményeket, hogy az EKB már a szeptemberi kormányzótanácsi ülésen dönt egy új kötvényvásárlási program beindításáról a gyengélkedő euróövezeti országok állampapírhozamainak leszorítására.

Ugyanakkor a német központi bank (Bundesbank) szerint azonban nem oldja meg az euróövezeti államadósság-válságot, ha az EKB újabb állampapír-vásárlási programot indít a válsággal küzdő euróövezeti tagállamok megsegítésére, az intézkedés a kábítószerhez hasonló hatást válthat ki és nem fér össze a demokratikus alapelvekkel.

A német kormányban a pénzügyminiszter után most már a munkaügyi miniszter is elképzelhetőnek tartja a közös euróövezeti kötvény bevezetését, persze sok feltétellel.

Hozzájárulás

Az EFSF-t 2010 májusban alakították meg az euróövezeti országok, majd tavaly júniusban 440 milliárd euróra emelték kölcsönző kapacitását az eredeti 225 milliárdról. Az EFSF-nek nincs saját tőkéje, kölcsöneit a saját maga kibocsátotta kötvényekből fedezi az euróövezeti országok garanciájával. A szavatosságban a tagországok az Európai Központi Bank (EKB) alaptőkéjéhez való hozzájárulásuk arányában osztoznak.

Az EFSF eddig Portugáliának, Írországnak és Görögországnak adott kölcsönt az illető országok átfogó EU/IMF-mentőprogramjai keretében, illetve idén július óta célzott keretet tart rendelkezésre a spanyol kormány számára bankok esetleges tőkefeltöltésére, de ebből még nem volt kiutalás. Ősszel sorra kerül Ciprus megsegítése átfogó program keretében.

Párhuzamos működés

Az EFSF mellé talán még ebben a hónapban belép az euróövezet állandónak szánt mentőalapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM). Az ESM alaptőkéje 700 milliárd euró, ez szintén az EKB-kvóták arányában oszlik meg az euróövezeti országok között. A 700 milliárdból 80 milliárd eurót befizetnek három részletben 2014 elejéig, az alaptőke további 620 milliárdjára ugyanebben az ütemezésben garanciát vállalnak. Az egyébként az EFSF-hez hasonlóan működő ESM összes kölcsönző kapacitása 500 milliárd euró lesz tisztán, vagyis az EFSF eddig már lekötött és szükség esetén még leköthető – 200 milliárd, illetve 240 milliárd eurónyi – kölcsönző képessége nélkül számolva. Ez azt jelenti, hogy a két intézmény jövő év júliusig még egymás mellett él és működik úgy, hogy az EFSF szükség esetén kitölti azt az űrt, amelyet az ESM még nem tud teljesen betölteni, amíg alaptőkéjét teljesen össze nem adják a tagországok a vállalt befizetéssel és garanciával.

A jövő év második felétől az EFSF azonban már nem vállal részt új mentőprogramokban, és a mostani menetrend szerint 2013. június 30-a után a lehető leghamarabb fel is számolják, mihelyt minden kedvezményezettjétől visszakapja kölcsöneit, illetve törleszti a saját kötvénytartozásait.

Németország nélkül nincsen értelme

Az ESM-nek az eredeti menetrend szerint most július elsején kellett volna megalakulnia, de addig nem volt meg a szükséges, 90 százalékos ratifikációs arány a tagországok között, mert a német alkotmánybíróság szeptember 12-re halasztotta végső döntését. „Németország nélkül az ESM-nek nincs túl sok értelme” – mondta Regling a Der Spiegelnek vasárnap.