A miniszter kiemelte, ezért volt olyan felszabadító érzés, amikor 2010-ben egy újabb forradalommal, „fülkeforradalommal” az ország szinte egy emberként mondta ki, hogy elég volt a Gyurcsány-korszakból. Megfogalmazása szerint 2010-ben a pesti srácok, a bonyhádi forradalmárok szellemi örökösei kaptak felhatalmazást arra, hogy befejezzék az ellopott rendszerváltást.
A 2026-os országgyűlési választásra utalva Lázár János azt mondta, „a 2010-es békés forradalom eredményeit most megint egy újabb szabadságharccal kell megvédeni árulóktól és idegen gazdáiktól, szerencsére nem fegyverrel, hanem tollal, két egymást metsző vonallal jövő áprilisban”.
A miniszter szerint „újra van választásunk”, mert a magyar történelemben többnyire nem volt, legtöbbször mások és máshol döntöttek rólunk és helyettünk, mint 1956 októbere előtt, és 1956 novembere után.
„Van mit megvédenünk, és megint van kitől megvédenünk” – jelentette ki.
Közölte, a legújabb áruló nem a magyar érdekeket érvényesíti az új birodalmi központban, hanem a birodalmi érdekeket próbálja érvényesíteni Magyarországon, hiszen ez a küldetése, feladata, „ezzel bízták meg, erre képezték ki”.
Beszélt arról is, hogy a függetlenség elvesztése nem elvont probléma, hanem hétköznapi veszély minden polgártársunknak. A szomszédunkban dúló háború is konkrét hatással van minden bonyhádi életre. A háború támadás alatt lévő rezsicsökkentést, magasabb élelmiszerárakat, lassuló gazdaságot, míg a béke évről évre fokozatos gyarapodást, növekvő béreket, épülő lakásokat, javuló szolgáltatásokat jelent – mondta.
Hangsúlyozta, a magyarok számára a béke nemzeti érdek. Úgy vélekedett, a hetven évvel ezelőtti események és a jelen közötti különbség az, hogy ma már nem kell elfogadnunk, hogy egy nemzeti szabadságharcnak szükségszerűen el kell buknia. Különbséget tudunk tenni jó és rossz, áruló politika és nemzeti érdekérvényesítés között.
