A Nyugat-Balkán biztonsága a régió országaitól függ, véli Avni Mazreku, a pristinai egyetem európai jogi tanára. A Kosovo Online-nak nyilatkozva hangsúlyozza, hogy a Nyugat-Balkánon senki sem utasítja el a NATO- és EU-tagságot, kivéve a Boszniai Szerb Köztársaságot és Szerbiát. A szerb elnök közben azt nyilatkozta, hogy mindenki a háborúra készül, de a balkáni ország kimaradna a vérontásból.

Szerbia semleges a NATO-tagság tekintetében, de nem semleges a fegyverválasztásban. Logikus kérdés lenne, miért fektetnek be ennyit a Nyugat-Balkán országainak felfegyverzésébe? Ki ellen fogják használni ezeket a fegyvereket?
– tette fel a kérdést a szakértő.
De nemcsak a Balkán fegyverkezik, hanem egész Európa. Brüsszel háborús pszichózisa elérte a kontinens legtöbb országát.
Ilyen helyzet egész Európában először fordul elő a második világháború vége óta
– mondta Mazreku.
A tanár továbbá emlékeztet arra is, hogy az első világháború szintén a Nyugat-Balkánon kezdődött. Mint kiemelte: ez azt mutatja, hogy bizonyos katonai hatalmak érdeklődését bizonyos történelmi pillanatokban, bizonyos célokra használták fel az instabilitás érdekében.
– Azt szeretném mondani, hogy Szerbiának volt és van lehetősége bizonyítani konstruktivitását a Nyugat-Balkán országaival való baráti kapcsolatai tekintetében, amelyek ebben az esetben konstruktív kapcsolatot jelentenek Albániával, valamint Szerbia és Észak-Macedónia között. De az, hogy Szerbia nem ismeri el Koszovót, rendkívül destruktív szerepet játszik a Nyugat-Balkánon, mert amíg létezik egy olyan állam, amely egy másik államot saját részének tekint, más szavakkal egy bizonyos vezető kijelenti, hogy az adott állam, ebben az esetben Koszovó, az én államom szerves része, az más szavakkal hadüzenet – mondta Mazreku.
A szakértő továbbá kiemeli, hogy ebben a kontextusban Szerbia úgy minősíthető, mint amely destruktív szerepet játszik a Nyugat-Balkán békéjének érdekében.
Az albánok tehát ismét elővették a Koszovó-kártyát.
A helyhatósági választások után, amelyen a szerbek kitűnően szerepeltek, most ismét azt követelik Belgrádtól, hogy ismerje el Koszovó függetlenségét. Szerbiának ez viszont esze ágában sincs. A brüsszeli tárgyalások megrekedtek, Pristina viszont úgy véli, csakis a függetlenség elismerése vezet a békéhez.


















