Elsőként 2014 végéig az euróövezeti tagországoknak teljesíteniük kell minden adóügyi és gazdasági konvergenciafeltételt, és végre kell hajtaniuk az Európai Tanács minden előírását. Utána 2015/16-ban létre kell hozni azt az európai szintű hatóságot, amely ellenőrzi a nemzeti költségvetéseket – idézte Mariano Rajoy spanyol kormányfő nyilatkozatát a Bild am Sonntag című német lap vasárnap.
A második lépcsőben még túlnyomórészt az egyes államok vennének föl hitelt, de már rendelkezésre állhatna az euróövezeti közös kötvény is. Majd a harmadik szakaszban az egész euróövezetre kötelező, közös államháztartási célszámokat határoznának meg, és erre alapozva általánosan kiadhatók lennének a közös kötvények – mondta a miniszterelnök. Erre nem mondott lehetséges évszámot.
Ez hosszú távon nem működhet
Az OECD főtitkára szerint az Európai Központi Banknak (EKB) korlátlan kötvényvásárlással kellene támogatnia az euróövezet küszködő országait, és egyetlen tagországnak sem kellene elhagynia az euróövezetet.
Az Európai Központi Bank elnökének szerdai írása a Die Zeitben megerősítette azokat a piaci véleményeket, hogy az EKB már a szeptemberi kormányzótanácsi ülésen dönt egy új kötvényvásárlási program beindításáról a gyengélkedő euróövezeti országok állampapírhozamainak leszorítására.
Ugyanakkor a német központi bank (Bundesbank) szerint azonban nem oldja meg az euróövezeti államadósság-válságot, ha az EKB újabb állampapír-vásárlási programot indít a válsággal küzdő euróövezeti tagállamok megsegítésére, az intézkedés a kábítószerhez hasonló hatást válthat ki és nem fér össze a demokratikus alapelvekkel.
A spanyol pénzügyminiszter augusztus 19-én egy összegben és időben is korlátozás nélküli euróövezeti állampapír-vásárlási program újraindítását szorgalmazta az EKB részéről.
A spanyol kormányfő úgy vélte, hosszabb távon nem működhet úgy a valutaunió, hogy egyes tagországai negatív kamatra finanszírozzák magukat a kötvénypiacról, míg mások elviselhetetlenül magas hozamok alatt nyögnek. Az elsővel Németországra, a másodikkal saját hazájára és Olaszországra célzott.
Rajoy arra buzdította Angela Merkel német kancellárt, hogy továbbra is töltsön be vezető szerepet a valutaunió reformjában. „Érzésem szerint ő kész is erre” – mondta a spanyol miniszterelnök, aki a jövő héten Madridban fogadja a német kancellárt.
A közös költségvetést pótolná
A közös euróövezeti kötvény újdonsága az eddigi ismeretek szerint az lenne, hogy bevételét nem továbbkölcsönöznék – amint most az Európai Bizottság vagy az euróövezeti mentőalap (EFSF) teszi az általa kiadott kötvényekből –, hanem központi költségvetési támogatás módjára osztanák el a rászorulók között. Ily módon ez részben vagy egészben helyettesíthetné mind az eddigi közös kötvényeket – az Európai Bizottság és a mentőalap kötvénykiadásait –, mind akár a tagállamok szuverén, piaci kötvénykibocsátásait. Vagyis ez a kötvény az euróövezet mint egyelőre nem létező egységes állam nem létező egységes központi költségvetését pótolná a jelenleg szuverén tagországok és kormányaik számára. A törlesztésért ilyenformán és értelemszerűen szintén nem a kisegített térségek – a tagországok – lennének elsőként felelősek, hanem mindjárt első szinten együttesen és egyetemlegesen az euróövezeti tagországok összessége.
„Nem lehet a kocsit a ló elé fogni”
A német kormány a végeredményt tekintve nem ellenkezik, csak úgy véli, hogy nem lehet a kocsit a ló elé fogni. Vagyis a közös kötvény az első elképzelésekkel szemben ne helyettesítse a közös költségvetés-alkotást, hanem fordítva, éppen arra alapozzon. A német kormány szerint a költségvetési transzfert szolgáló közös kötvény nem a kezdete, hanem a végpontja lehet egy folyamatnak, amelynek állomásait a jelek szerint mind többen egyformán látják: erősíteni az EU fiskális – azaz költségvetési – unióját, tovább szigorítani és egységesíteni a tagállami költségvetés-alkotás szabályait, alakítani valamilyen közös központi intézményt – fantázianevén „EU-pénzügyminisztériumot” – amely beleszólhatna a tagállami költségvetés-alkotásba, majd talán akár közvetlen adóztatással létrehozni az EU, illetve előbb az euróövezet valódi központi költségvetését.
Az euróövezeti állam- és kormányfők már júniusban megállapodtak abban, hogy ez év végéig kidolgozzák a „valódi valutaunió” menetrendjét. A tervben szerepel költségvetési unió, bankunió és politikai unió, de határidők még nem ismeretesek.
