Gyürk András, a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációjának vezetője a megemlékezésen elmondta, most már hagyomány, hogy az 1956-os forradalom évfordulójára nemcsak szűk körben emlékeznek, mert, mint fogalmazott, október 23-a nem csak a magyarság ünnepe, hanem minden szabadságszerető emberé. Éppen ezért – mint Gyürk András elmondta – ilyenkor mindig igyekeznek olyan gondolatokat, a forradalom olyan szereplőit bemutatni, amelyek, akik egyetemes értéket hordoznak. Az idei ünnepséget a 120 éve született Mindszenty József emlékének szentelték, aki 1944-ben püspökké történő kinevezésekor azt választotta jelmondatául, hogy „Devictus vincit” vagyis magyarul: legyőzetve győz – emlékeztetett Gyürk András.
A megemlékezésen felszólalt Schmidt Mária, a budapesti Terror Háza múzeum főigazgatója. Az intézményben szeptemberben konferenciát tartottak és kiállítás nyílt Mindszenty József születésének évfordulója alkalmából. A történész szerint 1956-ban a magyar nép világtörténelmet írt, fellázadt a zsarnokság ellen, szembeszállt az idegen megszállókkal egy független szabad Magyarországért. Mindszenty Józsefet a Terror Háza főigazgatója az 1956-os szabadságharc egyik szimbólumának nevezte. Schmidt Mária felidézte: a bíboros mindkét elnyomó és embertelen rendszerrel szembeszállt. Mindszenty a nyilasok és „a kommunista hatalombitorlók számára is kínos, legyőzendő ellenséggé vált” – mondta.
A történész kifejtette, 1956 megroppantotta a második világháború utáni európai békerendszert, mert a magyar forradalom és szabadságharc, „a szűk két hétbe szorított élethalálharc” után a világban nem lehetett nem tudomást venni arról, hogy a Szovjetunióban és érdekszférájában „tűzzel-vassal életben tartott, illegitim, korrupt és életképtelen rendszerek valójában népellenes, totális diktatúrák”.
