Befellegzett az Egyesült Királyságnak? Skócia halad a függetlenség felé

Aláírta a skót és a brit kormányfő hétfőn Edinburgh-ben azt a megállapodást, amely a Skócia függetlenné válásáról 2014-re kiírt népszavazás szabályait rögzíti.

A dokumentum aláírásával hivatalosan is megkezdődött a függetlenségpárti skót kormány kampánya, illetve a skót elszakadást ellenző brit kormány ellenkampánya. A referendumot szabályozó okmányt Alex Salmond, a skót tartományi kormány vezetője és David Cameron brit miniszterelnök írta alá a skóciai fővárosban.

A megállapodás intézkedik egyebek mellett arról, hogy a londoni parlament – Nagy-Britannia törvényhozása – külön törvényerejű rendeletet alkot, amely felruházza a skót parlamentet a népszavazásról szóló, tartományi hatályú törvény kihirdetésének jogával.

A népszavazáson, amelyet 2014 végéig meg kell tartani, a hétfőn aláírt egyezmény értelmében csak egyetlen, egyszerű választást lehetővé tévő kérdést lehet feltenni, amely úgy szól, hogy a skót választók akarják-e hazájuk függetlenné válását, vagy sem. A szavazólapon egy „igen” és egy „nem” választ lehet majd bejelölni. A skót kormány kezdeményezésére várhatóan voksolhatnak a 16. életévüket a referendum napjáig betöltő helyi lakosok is.

Elismernék az angol uralkodót

Szakad Nagy-Britannia?

Észak-Írországnak is népszavazást kellene tartania arról, hogy elszakadjon-e az Egyesült Királyságtól, és csatlakozzon-e az Ír Köztársasághoz – mondta januárban a legnagyobb északír katolikus politikai párt egyik vezetője.

Skócia azonban a függetlenségpártiak győzelme esetén sem szakadna el teljesen az angol-walesi uniótól. Salmond ugyanis a népszavazást bejelentő januári parlamenti felszólalásában közölte, hogy Skócia az esetleges szétválás után is változatlanul államfőjének ismerné el az angol uralkodót.

Ez korántsem lenne példátlan alkotmányos berendezkedés: a zömmel egykori brit gyarmatokból és függő területekből álló Nemzetközösség tagországai közül tizenötnek, köztük Kanadának, Ausztráliának és Új-Zélandnak is a mindenkori brit uralkodó az alkotmányosan elismert államfője. A brit monarchiára vonatkozó törvények bármilyen módosítását ezeknek az országoknak a parlamentjeivel is el kell fogadtatni.

Önálló haderő

Salmond a referendumot meghirdető év eleji bejelentésében egyenes utalást tett ugyanakkor arra is, hogy Skóciának önálló hadereje lenne, mondván: a független Skócia „nem engedné, hogy fiait és leányait az irakihoz hasonló illegális háborúkba rángassák bele”. Hozzátette: Skócia területén nem lehetnének nukleáris fegyverek sem. Ez elvileg azt jelentené, hogy a brit nukleáris csapásmérő erőt hordozó tengeralattjárók többé nem köthetnének ki a brit királyi haditengerészet skóciai támaszpontjain.

A hivatalos londoni álláspont szerint azonban Skócia gazdaságilag meglehetősen rosszul járna a kiválással, és várhatóan ez lesz a brit kormány egyik fő érve is a skót függetlenség elleni kampányban.

Nem mindenki skót szeretne független Skóciát

Alistair Darling egykori pénzügyminiszter állt a skót függetlenség ellen indított nagyszabású kampány élére. Az egység ismert hívei júniusban kampányba kezdtek a jelenlegi Nagy-Britannia megmentéséért, élükön Alistair Darling egykori munkáspárti pénzügyminiszterrel, aki jelenleg Edinburgh egyik körzetének parlamenti képviselője.

Elveszíthetik a fontot

Skócia függetlenné válása ellen érvelt még februárban David Cameron, burkolt utalásokat téve arra, hogy elszakadása esetén Skócia nem tarthatná meg a fontot fizetőeszközeként, és más, a brit unió tagjaként jelenleg élvezett előnyökből sem feltétlenül részesülne.

A nemzetállamoké a jövő?

Szeptember 11-én mintegy másfél millió ember tüntetett békésen Barcelonában Katalónia függetlenségéért. A város központjában, a katalán zászlókkal fellobogózott Katalónia téren felállítottak egy hatalmas zászlót, amelyre angolul ezt írták: „Katalónia lesz Európa következő független állama.”