Célegyenesben a közös bankfelügyelet

Január 1-jéig elkészül az eurózóna közös bankfelügyeletének jogi keretrendszere, a gyakorlati megvalósításon pedig 2013 folyamán kezdenek dolgozni.

„Stabil monetáris unió nélkül nem lehet stabil az Európai Unió sem, ezért a célunk az, hogy az eurót teljesen stabilizáljuk pénzügyi, gazdasági és politikai értelemben egyaránt” – jelentette ki Herman Van Rompuy.

Ki kell törni az ördögi körből

José Manuel Barroso kifejtette, fő üzenete az, hogy teljesíteni kell a júniusi csúcs vállalásait, elmondta továbbá, hogy sürgősen meg kell törni az szuverén adósságválság és a bankválság közötti negatív kapcsolatot, ennek érdekében az év végéig elvégzik a szükséges jogalkotási munkát. A közös bankfelügyelet és végső soron a bankunió az uniós vezetők reményei szerint azt az ördögi kört töri majd meg, hogy a tagállamoknak kölcsönt kell felvenniük bankjaik feltőkésítésére, a bankok helyzete viszont tovább romlik, mert ezáltal a tulajdonukban lévő államkötvények az országok eladósodása miatt veszítenek értékükből. A bizottság elnöke is megerősítette, hogy az EKB-nak kulcsszerepe lesz a közös bankfelügyeletben, és azt is hozzátette, hogy ha kell, az EKB az eurózóna bármelyik bankjánál beavatkozik.

Bevonják az eurózónán kívülieket is

A közös bankfelügyeletbe „amennyire csak jogilag lehetséges, az eurózónán kívüli országokat is bevonjuk, az egységes piac szabályait pedig tiszteletben tartjuk. ( ) A kiindulópont az, hogy a rendszernek mindenki számára nyitottnak kell lennie, közelítenie kell azokhoz az országokhoz is, amelyek a jövőben akarnak csatlakozni az euróövezethez, az egységes piac integritását pedig meg kell őrizni” – mondta a zóna szorosabb együttműködésével és a valódi EMU-val kapcsolatos hosszú távú elképzeléseiről a bizottság elnöke. Fontosnak tartotta még hangsúlyozni, hogy az unió jogi keretei és intézményei megfelelő alapot jelentenek ennek a munkának a folytatásához.

Még nem tisztázódott a bankok helyzete

A bankfelügyeletről  szóló megállapodás csupán az első lépés a bankunió létrehozásával kapcsolatban, ezt kell még kövesse a közös tőkegarancia kérdése, valamint a bankmentés konkrét menetének kidolgozása. Ebben még nincs összhang elsősorban az eurózóna és az euróval nem rendelkező országok között.Az idei évben még két hasonló csúcsot tartanak, azokon vitathatják meg a további lépéseket – közölte a Hír TV brüsszeli tudósítója.

Fiskális kapacitás

Riporterek arról kérdezték a két elnököt, hogy vajon mikor kezdődhet meg az eurózóna bajba jutott bankjainak közvetlen feltőkésítése az Európai Stabilitási Mechanizmus bevonásával. Van Rompuy és Barroso emlékeztetett, hogy ennek feltételeiről az eurózóna pénzügyminiszterei hivatottak dönteni, valamint a közvetlen feltőkésítés előfeltétele az, hogy a közös bankfelügyelet megkezdje működését.

Barroso szólt az eurózóna tervezett „fiskális kapacitásáról” is, amelyet a nemzetközi sajtó az eurózóna külön költségvetéseként értelmez, de uniós vezetők sosem használják ezt kifejezést. Barroso szerint a valódi EMU-nak szüksége van egy hiteles és igazi fiskális kapacitásra, ezzel közép- és hosszú távon részben ösztönözni lehetne az uniós intézményekkel reformokra szerződő tagországokat a fájdalmas intézkedések végrehajtására.

Uniós szuperbiztos

A júniusban kitűzöttnél gyorsabban megvalósulhat a bankunió – értékelte az EU-csúcstalálkozó első napja után a történteket a francia államfő. Francois Hollande úgy vélekedett, hogy Európa nem szenved késést, éppen ellenkezőleg, az eredeti elképzeléseknél gyorsabban halad, „ennél gyorsabban nem lehet”. Hollande álláspontja szerint az euróválság szempontjából már túl van a nehezén az Európai Unió.

A francia elnököt sajtótájékoztatóján arról is kérdezték, hogyan sikerült végül közös nevezőre jutnia Angela Merkellel a csúcs előtt felmerült nézeteltérésekkel kapcsolatban. Hollande válaszában kifejtette, hogy az ütemtervvel kapcsolatban végső soron nem is kellett kompromisszumot kötniük, mert kiderült, hogy azonosak az álláspontjaik. Francois Hollande a tanácskozás után méltányolandónak nevezte a német kormányzat felvetését, miszerint szükség volna egy uniós szuperbiztosra, aki a túlköltekező tagországok nemzeti költségvetéseit megvétózhatná. Hozzátette azonban, hogy ez az éjszaka folyamán nem került szóba.

Sebesség vagy minőség

Angela Merkel a megbeszéléseket követően ismét hangsúlyozta, hogy a bankfelügyelet létrehozásával kapcsolatban a sebességnek nem szabad a minőség rovására mennie. Az Európai Központi Bank elnökére hivatkozva a német kancellár úgy nyilatkozott, hogy az eurózóna közös bankfelügyeletének kiépítése „eltart egy ideig, nem egy-két hónap alatt fog megvalósulni”.

A német kormányfő kifejtette, abban állapodtak meg, hogy az eurózóna különféle bankjait a közös felügyelet más-más szintjének rendelik majd alá. Egyes bankok közvetlenül az EKB felügyelete alá kerülnek, másokat viszont a most is működő tagállami bankfelügyeleti hatóságok fognak ellenőrizni az EKB égisze alatt. „A cél egy olyan bankfelügyelet megteremtése, amely méltó erre a megnevezésre” – jelentette ki Merkel. Megerősítette azt is, hogy a bankok közvetlen feltőkésítése az Európai Stabilitási Mechanizmus bevonásával csak akkor veheti kezdetét, ha a bankfelügyelet gyakorlati megvalósítása befejeződött. A kancellár azt is támogatja, hogy a tagországok megállapodjanak bizonyos reformokról az Európai Bizottsággal gazdaságpolitikájuk összehangolása érdekében. A „fiskális kapacitásra” utalva pedig kifejtette, hogy bizonyos intézkedések megvalósításához létre lehetne hozni egy „szolidaritási eszközt”.