A hétvégi közép- és délkelet európai választásokat követően sokan elsöprő baloldali fölényről és súlyos jobboldali vereségekről beszélnek. Az eredmények értékelése ennél átfogóbb elemzést igényel, ezért először nézzük a csehországi fejleményeket.
A közép-európai országban regionális és részleges szenátusi választásokat tartottak a jobbközép kormányzati ciklus közepén. A választók közel kétharmada otthon maradt, ezért a biztos támogatottsággal rendelkező alakulatok áttörése egyáltalán nem volt meglepetés.
A szavazatok 23,58 százalékát a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) szerezte meg, míg a második helyre a szélsőbaloldali a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KCSM) futott be 20,43 százalékkal. A kommunisták ezzel az 1993-as függetlenné válás óta a legjobb eredményüket érték el. A kormányzó Polgári Demokrata Párt (ODS) 12,28, a TOP 09 6,63, és a szintén jobbközép kereszténydemokraták 5,82 százalékot értek el. Együttesen a jobbközép erők 24,73 százalékot értek el, amivel megelőzték a győztes szociáldemokratákat is, így súlyos vereségről beszélni mindenképpen túlzás.
Nincs meglepetés
Csehországban a 2010-ben összeállt jobbközép koalíciónak a gazdasági válság mellett a magas költségvetési hiánnyal kellett szembenéznie. A Petr Necas vezette kormány hozzá is kezdett a kiadások lefaragásához, hogy sikerüljön elérnie a háromszázalékos költségvetési hiányt, ami együtt járt az egészségügy és a nyugdíjrendszer átalakításával. A problémákat csak tetőzte, hogy idén recesszióba fordult a cseh gazdaság is, így a kormány népszerűségvesztése egyáltalán nem számít meglepetésnek.
Ilyen események tükrében a mostani szereplés még jónak is számít, amit alátámasztanak a cseh sajtóvélemények is. A Hospodárské Noviny című gazdasági és politikai napilap szerint a választások számos példát szolgáltattak arra, hogy a választók már nem hagyják „etetni magukat a politikai demagógiával”, különösen azoknak a politikusoknak nem hisznek, akiknek a különféle maffiákhoz fűződő kapcsolatai már rég ismertek. A Lidové Noviny című konzervatív lap úgy látja, hogy a korrupciós botrányok mindkét nagy pártnak kárt okoztak.
Elkergetésben bíztak
Ha a mostani időszakot túléli a cseh jobbközép kormány, akkor 2014-ig még sokat lehet javítani a megítélésükön. A baloldal jelentős megerősödésről nem beszélhetünk a választásokat követően, ráadásul a kommunisták előretörése még jobban megosztja a táborukat, és a jelenlegi gazdasági körülmények között az általuk tett demagóg ígéreteket biztosan nem lehet megvalósítani komoly katasztrófa nélkül.
Litvánia kapcsán szintén a jobboldali erők vereségéről és a baloldal felemelkedéséről cikkeznek. A képlet a balti államban hasonló, mint a cseh esetben csak a kiigazítás lényegesen nagyobb mértékű volt. A jobbközép kormány az IMF-hitel nélkül képes volt a közel 15 százalékos gazdasági visszaesés közepette kiegyensúlyozni a költségvetést, és már a 2014-es euróbevezetésre készültek. Az általános vélemény a voksolás előtt az volt, hogy a litvánok többsége a kormány elkergetésére fog voksolni.
Nincs baloldali recept
A nem hivatalos eredmény szerint a két baloldali alakulat együttesen 38,71 százalékot ért el, míg a velük szemben állók 44,21 százalékot összesítettek. A litván választási rendszer kétfordulós és az egyéni kerületekben a verseny csak két múlva fog eldőlni. A baloldalnak lényegesen kisebb tartalékai vannak, így még az sem tűnik lehetetlennek, hogy nem lesznek képesek kormányt alakítani.
A balti államban, hasonlóan Lettországhoz, ahol a súlyos megszorításokat követően tudott közel kétharmaddal győzni a jobbközép koalíció, úgy tűnik nem díjazzák a baloldal által tett könnyed, de költségvetési szempontból teljesíthetetlen ígéreteket. Az általános gazdasági lassulás és kiigazítások mellett természetesen csökken a kormányok támogatottsága, de általános jelenség, hogy a baloldal nem tud olyan receptet nyújtani a széles lakosság számára, ami akár sima választási győzelemhez segítené őket.
