Litvánia kapcsán szintén a jobboldali erők vereségéről és a baloldal felemelkedéséről cikkeznek. A képlet a balti államban hasonló, mint a cseh esetben csak a kiigazítás lényegesen nagyobb mértékű volt. A jobbközép kormány az IMF-hitel nélkül képes volt a közel 15 százalékos gazdasági visszaesés közepette kiegyensúlyozni a költségvetést, és már a 2014-es euróbevezetésre készültek. Az általános vélemény a voksolás előtt az volt, hogy a litvánok többsége a kormány elkergetésére fog voksolni.
Nincs baloldali recept
A nem hivatalos eredmény szerint a két baloldali alakulat együttesen 38,71 százalékot ért el, míg a velük szemben állók 44,21 százalékot összesítettek. A litván választási rendszer kétfordulós és az egyéni kerületekben a verseny csak két múlva fog eldőlni. A baloldalnak lényegesen kisebb tartalékai vannak, így még az sem tűnik lehetetlennek, hogy nem lesznek képesek kormányt alakítani.
A balti államban, hasonlóan Lettországhoz, ahol a súlyos megszorításokat követően tudott közel kétharmaddal győzni a jobbközép koalíció, úgy tűnik nem díjazzák a baloldal által tett könnyed, de költségvetési szempontból teljesíthetetlen ígéreteket. Az általános gazdasági lassulás és kiigazítások mellett természetesen csökken a kormányok támogatottsága, de általános jelenség, hogy a baloldal nem tud olyan receptet nyújtani a széles lakosság számára, ami akár sima választási győzelemhez segítené őket.
