Feketelistára helyeztek 28 személyt és két vállalatot. Ez azzal jár, hogy az érintettek Európában elérhető javait – például bankszámláit – zárolják, a természetes személyek emellett beutazási engedélyt sem kaphatnak az unióba.
Ez már a 19. szankciós döntés a belső ellenfelekkel szemben brutális kegyetlenséggel fellépő damaszkuszi rezsim ellen. Eddig 181 személy és 54 cég került fel az uniós feketelistára. Az érintett személyek kapcsolatba hozhatók a hatalom által alkalmazott erőszakkal, a jogi személyek pedig az ehhez használt anyagok, eszközök beszerzésével.
A legújabb döntés értelmében megtiltják az EU-országok lakosainak, hogy fegyverkereskedelemmel foglalkozó szíriai vállalatokkal üzleteljenek – akár adásvétel, akár szállítmányozás, akár biztosításkötés formájában.
Szíria ügyében az erőteljesebb nemzetközi fellépést az akadályozza, hogy az oroszok – valamint diplomáciai értékelések szerint valamivel kevésbé határozottan, de a kínaiak is – vétójogukkal élve gátolják az ENSZ Biztonsági Tanácsában kemény hangú határozat elfogadását.
Az uniós külügyminiszterek vasárnap este négy órán át együtt vacsoráztak Luxembourgban Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, de aligha jutottak előbbre a kérdésben. William Hague, a brit diplomácia irányítója hétfőn ugyanis elismerte, hogy „az álláspontok kölcsönös ismertetésén” túl semmiben nem tudtak megállapodni.
Ennél valamivel derűlátóbb Guido Westerwelle német külügyminiszter, aki – mint fogalmazott – reméli, hogy „lehetséges mozgásba hozni az ügyet”. Nem fejtette ki, hogy reményét mire alapozza, de hangsúlyozta: az oroszoknak újra és újra értésükre kell adni, hogy nekik sem érdekük „a térség lángba borulása”. Catherine Ashton egyenesen „nagyon jónak” minősítette a Lavrovval folytatott eszmecserét. Szerinte az oroszok értik, hogy a szíriai brutalitást meg kell állítani. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter viszont kimondta, mi áll szerinte a diplomáciai fennakadás hátterében: „az amerikai választások előtt a Biztonsági Tanácsban nem lehet mit tenni”.
Ashton közölte, hogy az EU kész fokozott segítséget nyújtani a szíriai menekülteknek, és közülük többeket akár be is fogadhatnak az unióban. Ez utóbbi lehetőséget Westerwelle úgy pontosította, hogy a beutazás „például gyógykezelés céljából” válik lehetővé, és a menekültek ellátásáról a helyszínen kell gondoskodni.
Geostratégiai kockázat
A Stratégiai Védelmi Kutatóközpont szerint komoly geostratégiai kockázatokat rejt magában az elhúzódó szíriai konfliktus a térségbeli országok számára, míg Törökország a kurdok aktivizálódásától tart, addig Izrael azt szeretné, ha Irán befolyása csökkenne. Utóbbi állam egyelőre a status quo megőrzésében érdekelt, és attól tart, hogy az USA megerősödhet a Közel-Keleten.
