„Ideje lenne már kitenni a Horvát Köztársaságot jelző táblát a szigetre” – írta a szlavóniai napilap a Vukovár és Újlak közötti Duna-parti falvak lakosait idézve, akik 1991 óta nem tudják megközelíteni a két országot elválasztó folyó közepén lévő szigetet.
A háború előtt 19 hivatásos halász tevékenykedett a Duna sarengrádi szakaszán, akik évente egyenként több mint 10 tonna halat fogtak ki. Mára csupán egy halász maradt a környéken. A többiek vagy felhagytak a mesterséggel, vagy a folyó felsőbb szakaszán dolgoznak.
A horvát halászok szerint a sziget Horvátország területe, az azzal szemben lévő szárazföld Szerbia és a kettő között található a Duna régi medre. A folyó mostani hajózható része pedig még az osztrák–magyar időkben, 1892-ben mesterségesen kiásott csatorna.
Míg Sarengrádban azt mondják, hogy a sziget kataszterileg mindig is horvát területhez tartozott, addig Szerbiának az az álláspontja, hogy a két ország közötti határt a Duna közepén kell meghúzni – jegyzi meg a cikk írója.
Az idősebbek emlékezete szerint a sarengrádiak korábban több száz lovat, szarvasmarhát és több ezer sertést meg juhot tartottak a sziget 300 hektárnyi legelőjén. Mintegy 700 hektáron pedig vadban gazdag erdő borítja a szigetet, ahol Pero Coric, Sarengrád helyi tanácsának elnöke szerint fakitermelés nyomát látni. A falu vezetője hozzáteszi, hogy a helyiek készek csónakblokád alá venni a Dunát, ha a „másik fél” megkezdené a szigeten az erdőirtást.
A két állam közötti határ kérdését rendezni hivatott bizottság 2001-ben alakult meg, s legutóbb 2011-ben, Belgrádban ülésezett. A horvát külügyminisztérium tájékoztatása szerint a sarengrádi szigetről is dönteni kell a határrendezés részeként, mégpedig a volt tagköztársaságok között Jugoszlávia idején húzódó határoknak megfelelően – olvasható a Glas Slavonijeban.
origo.hu
Orbán Viktor: Már megint Bognár Gyuri a király!
