Ven idén 90 éves anyja, az egykori észak-kínai tanítónő, Jang Cse-jün (Yang Zhiyun) például több jelentős befektetéssel is rendelkezik, így részesedése van egy nagy, pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalatban, melynek papírjai öt évvel ezelőtt 120 millió dollárt értek – írja hivatalos forrásokra hivatkozva a The New York Times.
Hogy a befektetésekről Jangnak van-e tudomása, s azok hogyan kerültek a neve alá, nem lehet tudni, az ugyanakkor bizonyos, hogy a tranzakciók Ven Csia-pao hivatali idejére datálódnak vissza. Vállalati és hatósági iratokat idézve az újság arra is rámutat: nemcsak a miniszterelnök anyja, de annak felesége, fia, lánya, öccse és sógora is rendkívüli vagyonra tett szert az elmúlt években, a család összvagyona összesen mintegy 2,7 milliárd dollárt tesz ki.
A családtagok bankokban, az ékszeriparban, az idegenforgalomban, telekommunikációs cégekben és infrastrukturális projektekben bírnak részesedéssel, de többek közt egy pekingi villafejlesztésben, egy észak-kínai gumigyárban, a pekingi olimpiai stadionok építésében is részt vevő cégben és a Ping An biztosítótársaságban is érdekeltek. Ven felesége, Csang Pej-li (Zhang Beili) a kínai gyémántpiac meghatározó szereplője, a miniszterelnök öccse mintegy 200 millió dolláros vagyont halmozott fel a szennyvízkezelés és újrahasznosítás üzletágában, az üzlet felfutásához a cég összesen 30 millió dollár értékű kormányzati szerződései is hozzájárultak. A család gazdagodását többségi állami tulajdonban lévő cégek, például a China Mobile és Ázsia leggazdagabb iparmágnásai is segítették – írja a The New York Times.
Mindezidáig semmit nem lehetett tudni Ven hozzátartozóinak vagyonáról, mert amíg a kínai vezetők kötelesek vagyoni helyzetük nyilvánosságra hozatalára, családtagjaik nem, s semmilyen törvény nem tiltja számukra az üzletkötést vagy a befektetéseket.
Márciusban a miniszterelnök maga úgy fogalmazott: a legnagyobb veszélyforrás a kommunista párt számára ma a korrupció, s amennyiben a probléma nem oldódik meg, az a politikai hatalom természetének változását hátráltatja majd.
A The New York Times cikke nem az első a kínai vezetők pénzügyi helyzetét vizsgáló írások sorában: június végén a Bloomberg hírügynökség az elnöki székbe legvalószínűbbnek tartott Hszi Csin-ping (Xi Jinping) családjának vagyoni helyzetét tárta fel, a hírportál azóta sem érhető el Kínán belül. A The New York Times cikke angol és kínai nyelvű oldalain is megjelent pénteken, a cenzorok az írás mindkét változatának elérését blokkolják, a hírportál maga ugyanakkor elérhető.
