Viktor Janukovics 2010-es győzelme óta a második, de a korábbi önkormányzati választáshoz képest jóval nagyobb téttel bíró megmérettetése előtt áll, mivel október 28-án parlamenti választásokat tartanak Ukrajnában. A 2004-es narancsos forradalomban csalódott ukránok a „régi rend” visszatérésétől várták a megváltást, de a jelenlegi elnök sem tudott lényeges és pozitív változást hozni Ukrajna mindennapjaiba, és a gazdaság mélyrepülése is folytatódott.
Janukovics hatalmának megtartása érdekében még tavaly módosította a választási törvényt a kormányzó Régiók Pártjának (PR) a segítségével. Ennek értelmében a 450 fős parlament tagjainak a felét pártlistáról, míg másik felét egyéni körzetekben választják meg. A törvény másik fontos része, hogy pártszövetségek nem indulhatnak a voksoláson, valamint a korábbi 3 százalékos belépési küszöböt 5-re emelték, így alapjaiban változhat meg a pártszerkezet a választásokat követően.
A kormányzó Régiók Pártjának választási listájának 74. helyén indul az október 28-ai ukrajnai parlamenti választáson Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, aki azonnal cáfolta, hogy eladná a magyar érdekeket. A politikus a 2002-es választásokon „trükkök százaival” jutott a kijevi törvényhozásba, majd az akkori MSZP–SZDSZ-kormány mindent megtett, hogy kárpátaljai riválisait ellehetetlenítse.
Az előzetes várakozásokkal ellentétben, nemzetközi szervezetek és a magyar kormány közbenjárása ellenére sem lett magyar többségű választókörzet Kárpátalján, miután az ukrán központi választási bizottság (CVK) döntött az idén októberben esedékes parlamenti választások egyéni választókörzeteiről. Az UMDSZ-szel szemben álló Kárpátaljai Magyarok Kulturális Egyesülete három olyan egyéni körzetben indul, ahol valamicske esélye van a sikerre.
Élen a régiósok
Az elmúlt időszak legfontosabb eseménye Julija Timosenko 2011. októberi elítélése volt. Az egykori miniszterelnököt és 2010-es elnökjelöltet azzal vádolták, hogy 2009-ben állama számára előnytelen gázszerződéseket kötött Oroszországgal, ezzel hivatali visszaélést követett el. A bíróság pedig el is ítélte Timosenkót. A másik roppant megosztó intézkedése a kabinetnek a nyelvtörvény elfogadása volt. A nyelvtörvény a kisebbségek nyelvi jogainak kibővítésével jelentős elégedetlenséget váltott ki, és elmélyítette a töréseket az orosz és a nyugati orientáció között megosztott társadalomban.
A legutolsó felmérések szerint a PR 22-25 százalék körüli eredménnyel végezhet az élen. A második és a harmadik helyen fej fej mellett van 14-16 százalék körüli támogatottsággal a Timosenko mögött álló Egyesült Ellenzék és a profi ökölvívó Vitalij Klicsko UDAR (Ütés) nevű pártja. A negyedik helyen pedig a kommunista párt végzett a felmérésekben 9-11 százalék körüli eredménnyel. Kérdéses még, hogy most először parlamenti párttá válhat-e a nacionalista Szvoboda (Szabadság) párt.
Klicsko is ringbe szállt
A Régiók Pártja vélhetően az első helyen fog végezni, de támogatottsága lényegesen megcsappant a legutóbbi választások óta, amikor közel 35 százalékos eredményt ért el. A párt jelenlegi irányvonala meglehetősen pragmatikus, az orosz irányvonal ellenére nem veti el az Európai Unióval fenntartott kapcsolatokat, és elméletben fenntartja a csatlakozás lehetőségét is. A voksolás kimenetelétől függetlenül lényeges változás nem várható a párt politikájában.
Az ellenzéki oldalon lényegesen nagyobb a változatosság, és éppen emiatt gyakorlatilag megjósolhatatlan a választások kimenetele. A legnagyobb újdonságot Vitalij Klicsko alakulata hozta, amely várhatóan a második helyre fog befutni. Elemzők szerint Klicsko képes lehet elnyerni mind a keleti, mind a nyugati régiók támogatását. Az alakulat és az Egyesült Ellenzék közötti együttműködés már a választások előtt megkezdődött egymás jelöltjeinek a visszaléptetésével.
Erősödő szélsőjobb
A kormányt segítheti a kommunista párt, amely az 1998-as és 2002-es választásokon az ukrán parlament meghatározó ereje volt. Jelenleg is a kormánykoalíció tagja és a következő kormányban is fontos szerepe lehet. A Szvoboda 1991-ben jött létre, de csak 1995-től számít politikai pártnak. Jelenleg nem rendelkezik mandátummal a parlamentben, azonban váratlanul jól szerepelt a 2009-es és 2010-es helyhatósági választásokon, az előrejelzések pedig az 5 százalékos küszöb környékére becsülik támogatottságát. Magyarországon és a magyar kisebbség körében roppant negatív a párt megítélése, mivel az többek között a vereckei emlékmű lebontásáért folytatott harcáról ismert.
