Hétvégén eldőlt, hogy Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke a kormányzó Régiók Pártjának (PR) választási listáján a 74. helyet foglalja majd el. Északkeleti szomszédunkban október 28-án tartanak parlamenti választásokat, és a politikus abban bízik, hogy ez a pozíciója elég lehet a bejutáshoz. Gajdos azonnal kijelentette, hogy „nem eladni, hanem épp ellenkezőleg, megvédeni szeretné a magyar érdekeket.” A politikus többek között azért vállalta el az indulást, mivel szerinte a jelenlegi kormány kisebbségbarát, amit jól bizonyít az elfogadott nyelvtörvény is.
Az UMDSZ elnökének érvelése mindenképpen hibádzik, mivel mind a magyar kormány, mind kisebbségi szervezetek arra kérték korábban az ukrajnai vezetést, hogy legalább egy magyar többségű választókerületet hozzanak létre Kárpátalján. Ez nem történt meg, és a magyar szavazókat három külön körzetbe osztották, így egyéniből biztosan nem fog képviselő bejutni. Gajdosról egyébként fontos felidézni, hogy a 2002-ben hatalomra kerülő MSZP–SZDSZ kormány mindent megtett, hogy a Kovács Miklós vezette Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel (KMKSZ) szemben helyzetbe hozza.
Biztosra mentek
A politikus „legérdekesebb” mandátumszerzése 2002-ben történt, amikor a magyar többségű beregszászi választókerületben a kormány segítségével őt hozták ki győztesnek Kováccsal szemben. Hat olyan falu eredményét „kellett” megsemmisíteni, ahol a KMKSZ elnöke győzött, így Gajdos az Ukrán Szociáldemokrata Párt színeiben jutott a parlamentbe. Olyan trükköket is bevetettek akkor a győzelem érdekében Gajdosék, hogy független jelöltként egy másik Kovács Miklóst is elindítottak, aki több ezer szavazatot gyűjtött, így ez is hozzájárult a KMKSZ vereségéhez.
Ukrajnában a mostani választáson sem lenne nagy meglepetés, ha hasonló események történnének, de a kárpátaljai választókerületi leosztás kapcsán „biztosra ment” a hatalom. Mindezek ellenére a KMKSZ három jelölttel száll ringbe, de „az elemzők többségének véleménye szerint, figyelembe véve a potenciális ellenfeleket, az esélytelenek nyugalmával vághat neki a választási kampánynak.” A kormánypárt helyzetét javíthatja, hogy a Viktor Janukovics által augusztus 8-án aláírt nyelvtörvény több szempontból is javítja a magyarok helyzetét.
Mennyire veszik komolyan?
A törvény lehetővé teszi az egyes régiókban/megyékben 10 százalékot elérő kisebbségek nyelvének regionális státuszát, így használata az államigazgatásban, önkormányzatokban, bíróságokon, közéletben, oktatásban hivatalossá válik. A KMKSZ egyébként már kezdeményezte, hogy regionális nyelv legyen a magyar, de Kovács úgy fogalmazott: a hivatalok reagálásából látni fogjuk, hogy Ukrajnában, s benne Kárpátalján az államhatalom mennyire veszi komolyan az ukrán elnök által aláírt törvényt.
A bő két hónap múlva esedékes parlamenti választáson egyelőre fej-fej mellett halad a PR és az Egyesült Ellenzék Batykivscsina párt, de az egyéni kerületi rendszer miatt elemzők a kormányerők sikerére számítanak. A kampány legfőbb témája a nyelvtörvény, amelyet a börtönben lévő Timosenko pártja hevesen ellenez, és az ukrán nacionalista szavazók mozgósításában bízik. Az ellenzék emellett a nem túl rózsás gazdasági helyzetre és a volt miniszterelnök meghurcoltatására építi a kampányát, amely minden korábbinál durvább lehet.
