A felhívás szerint a nyelvtörvénytervezet által kiváltott „hatalmas társadalmi visszhang és a jogszabálytervezet 2012. május 24-i parlamenti vitáját kísérő incidensek” megmutatták, hogy a „soros nyelvi kérdés” viszályt kelt az ukrán társadalomban. „A soknemzetiségű Kárpátalja megye tapasztalata bizonyítja, hogy Ukrajna alkotmánya rendezi a nemzetiségek közötti viszonyokat és szavatolja a nemzetiségi közösségek számára anyanyelvük szabad használatát. A nyelvtörvény elfogadása destabilizálhatja az országot és kiélezheti a politikai helyzetet” – áll a dokumentumban.
A felhívást az önkormányzati vezetőkön és polgármestereken kívül aláírta a megyei tanács (közgyűlés) hatvan képviselője. Az aláírók között szerepel a nyelvtörvénytervezet kidolgozásában szerepet vállaló Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) három képviselője és az ukrán pártok magyar nemzetiségű képviselői is. Beregszász önkormányzata részéről a felhívást az ukrán nemzetiségű alpolgármester látta el kézjegyével.
A kormányzó Régiók Pártjának (PR) parlamenti képviselői által előterjesztett nyelvtörvénytervezet regionális státust biztosítana a nemzetiségi nyelveknek azokban a közigazgatási egységekben, ahol az adott kisebbség aránya meghaladja a 10 százalékot. Az ellenzéki pártok és az ukrán nacionalista erők részéről heves tiltakozást kiváltó jogszabálytervezet értelmében az orosz nyelv regionális státust kapna az ukrajnai megyék felében, míg a magyar Kárpátalján, a román Csernyivci megyében, a krími tatár a Krímben válna hivatalosan használható regionális nyelvvé.
