A magyar szervezet kezdeményezésével kapcsolatban Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke elmondta: a szövetség beadványban fordul azoknak a kárpátaljai járásoknak az önkormányzataihoz, amelyekben a magyar lakosok aránya eléri, vagy meghaladja a 10 százalékot, és kérni fogja, hogy a magyar nyelvet hivatalosan nyilvánítsák regionális státuszúvá, biztosítva az ehhez szükséges, a törvény által előírt feltételeket. „A hivatalok reagálásából látni fogjuk, hogy Ukrajnában, s benne Kárpátalján az államhatalom mennyire veszi komolyan az ukrán elnök által szerdán aláírt új nyelvtörvényt” – tette hozzá. A KMKSZ elnöke közölte: a jogszabálynak köszönhetően a magyar a Beregszászi, az Ungvári, a Nagyszőlősi és a Munkácsi járásokban emelkedhet regionális szintre.
A Viktor Janukovics ukrán elnök által szerdán aláírt és már hatályba lépett kisebbségbarát nyelvtörvény lehetővé teszi, hogy egy adott közigazgatási egységen belül a kisebbségek hivatalosan is használhassák az anyanyelvüket, ha az arányuk eléri a 10 százalékot. A mintegy húsz kisebbséget érintő jogszabálynak megfelelően az orosz nyelv Ukrajna 27 nagy területi-közigazgatási egysége közül 13-ban kaphat regionális státuszt, míg Kárpátalján a magyar, Csernyivci megyében a román, a Krím Autonóm Köztársaságban a krími tatár válhat regionális nyelvvé.
Nem látja akadályát a kárpátaljai megvalósításnak
Olekszandr Ledida, Kárpátalja kormányzója csütörtök esti sajtóinterjújában elmondta, hogy nem látja különösebb akadályát a nyelvtörvény kárpátaljai megvalósításának. Úgy vélte, a soknemzetiségű, négy európai uniós tagországgal határos ukrajnai megyében minden feltétel adott a jogszabály érvényesítéséhez. Hozzátette: következő lépésként a járásokban olyan költségvetéseket kell elfogadni, amelyek figyelembe veszik a nyelvtörvény végrehajtásához szükséges kiadásokat, jóllehet konkrét összegekről egyelőre korai lenne beszélni.
Fogyatkozóban a magyarság
Ugyanakkor júniusban kiderült, tízezer főre tehető a kárpátaljai magyarok számának csökkenése az utóbbi évtizedben. A népességszám-változás három fő tényezővel magyarázható. Mintegy 5000 főre tehető a természetes fogyás a kárpátaljai magyarok körében. Ezenkívül 2000 főre tehető a négy országgal, köztük Magyarországgal is határos nyugat-ukrajnai megyéből kivándorolt magyarok száma, míg 2-3 ezer főre becsülik az utóbbi tíz év asszimilációs veszteségét.
