A magyar szervezet kezdeményezésével kapcsolatban Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke elmondta: a szövetség beadványban fordul azoknak a kárpátaljai járásoknak az önkormányzataihoz, amelyekben a magyar lakosok aránya eléri, vagy meghaladja a 10 százalékot, és kérni fogja, hogy a magyar nyelvet hivatalosan nyilvánítsák regionális státuszúvá, biztosítva az ehhez szükséges, a törvény által előírt feltételeket. „A hivatalok reagálásából látni fogjuk, hogy Ukrajnában, s benne Kárpátalján az államhatalom mennyire veszi komolyan az ukrán elnök által szerdán aláírt új nyelvtörvényt” – tette hozzá. A KMKSZ elnöke közölte: a jogszabálynak köszönhetően a magyar a Beregszászi, az Ungvári, a Nagyszőlősi és a Munkácsi járásokban emelkedhet regionális szintre.
A Viktor Janukovics ukrán elnök által szerdán aláírt és már hatályba lépett kisebbségbarát nyelvtörvény lehetővé teszi, hogy egy adott közigazgatási egységen belül a kisebbségek hivatalosan is használhassák az anyanyelvüket, ha az arányuk eléri a 10 százalékot. A mintegy húsz kisebbséget érintő jogszabálynak megfelelően az orosz nyelv Ukrajna 27 nagy területi-közigazgatási egysége közül 13-ban kaphat regionális státuszt, míg Kárpátalján a magyar, Csernyivci megyében a román, a Krím Autonóm Köztársaságban a krími tatár válhat regionális nyelvvé.
Nem látja akadályát a kárpátaljai megvalósításnak
Olekszandr Ledida, Kárpátalja kormányzója csütörtök esti sajtóinterjújában elmondta, hogy nem látja különösebb akadályát a nyelvtörvény kárpátaljai megvalósításának. Úgy vélte, a soknemzetiségű, négy európai uniós tagországgal határos ukrajnai megyében minden feltétel adott a jogszabály érvényesítéséhez. Hozzátette: következő lépésként a járásokban olyan költségvetéseket kell elfogadni, amelyek figyelembe veszik a nyelvtörvény végrehajtásához szükséges kiadásokat, jóllehet konkrét összegekről egyelőre korai lenne beszélni.
Fogyatkozóban a magyarság
Ugyanakkor júniusban kiderült, tízezer főre tehető a kárpátaljai magyarok számának csökkenése az utóbbi évtizedben. A népességszám-változás három fő tényezővel magyarázható. Mintegy 5000 főre tehető a természetes fogyás a kárpátaljai magyarok körében. Ezenkívül 2000 főre tehető a négy országgal, köztük Magyarországgal is határos nyugat-ukrajnai megyéből kivándorolt magyarok száma, míg 2-3 ezer főre becsülik az utóbbi tíz év asszimilációs veszteségét.
Történelemhamisítás?
A 19. század második és a 20. század első feléből származó anyakönyveket semmisítettek meg a napokban Ungváron a Kárpátalja megyei igazságügyi főosztály megbízásából. A Kárpáti Igaz Szó című lap szerint az államhatalom ezzel az intézkedésével sokak számára tette lehetetlenné felmenőik megismerését, Zubánics László ismert beregszászi történész, magyar politikus elmondta, hogy az anyakönyvek megsemmisítésével pótolhatatlan érték ment veszendőbe.
