„Megkapod a segítséget a társadalomtól, ha szükséged van rá, de a társadalom cserébe elvárja tőled, hogy csinálj valamit, ha képes vagy rá – mondja Marco Florijn, Rotterdam munkapárti alpolgármestere. – Nem lehet egyszerre feketén dolgozni és fölvenni a segélyt.”
A nyolc óra munka egy heti húszórás programkeretbe illeszkedik, amelyben van még 15 hetes munkakeresési képzés is azoknak az álláskeresési járadék utáni munkanélkülieknek, akik kérik a segélyt. Az összeg körülbelül 830 euró havonta egy egyedülálló esetében. „Ez az elvárt (közmunka)idő túl jelentős a feketén dolgozóknak, így vagy lemondanak a segélyről, vagy keresnek igazi munkát” – mondta Florijn. Az igazolatlan késés vagy távol maradás a munkából szankciókkal jár: az első időben a segélyt 30 százalékkal csökkentik, de azután teljesen meg is vonhatják.
Miközben a „Werk Loont” (Megéri dolgozni) elnevezésű program elsődleges célja a munkanélküliek ösztönzése arra, hogy mielőbb állást találjanak, ugyanakkor lehetővé tette a munkapárti városvezetésnek a költségek csökkentését is.
A 600 ezres Rotterdamban a munkanélküliség nagyjából 12 százalékos, ami az országos átlag csaknem kétszerese. Annak a körülbelül 3100 embernek, aki az év eleje óta részt vett az említett programban, több mint 40 százaléka már nem részesül a juttatásban, mert vagy talált új állást (18 százalék), vagy lemondott a segélyről, vagy pedig megvonták tőle.