James Carwille, Bill Clinton 1992-es választási kampányának stratégiai vezetője szerint a nehéz időkben, amikor a gazdasági kilátások rossznak tűnnek, az új jelöltnek sikerül megnyernie a választást az addig regnáló politikai vezetővel szemben. Harold James professzor szerint több európai példa is igazolja ezt a tézist a közelmúltból: Franciaországban, Görögországban, Írországban, Portugáliában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban is száműzték azokat a kormányokat, melyek nem tudtak mit kezdeni a válsághelyzettel.
A Princeton Egyetem professzora szerint ha ezekből a tényekből indulunk ki, akkor Barack Obama reménytelen helyzetben van. Az Egyesült Államokban az államháztartás bevétele 2011-gyel már a negyedik éve csökkenő tendenciát mutatott. A munkanélküliség tartósan magas a 2009-es 787 milliárdos ösztönző csomag ellenére, a lakásárak ugyan lassan emelkednek, de továbbra is messze elmaradnak a 2008-as csúcstól.
A demokraták választási programja azt állítja: Amerika jobb helyzetben van, mint egy éve. A gazdaság ugyan lassan, de gyarapodik, az új egészségügyi törvénnyel milliók életszínvonala emelkedett meg, az al-Kaida pedig gyengébb, mint valaha – az ország kimászott a gödörből, állítja a hétfőn közreadott platform. Ahhoz azonban, hogy a munka gyümölcse be is érhessen – ez pedig a jelenlegi helyzetben létkérdés –, újabb négy évre van szükség Obama vezetése alatt – szögezi le a program.
Obama politikájának igazolását látja abban, hogy 0,3 százalékponttal csökkent a munkanélküliségi ráta az Egyesült Államokban. A RealClearPolitics szerint a jelenlegi elnök országos szinten már csak 1,4 százalékponttal vezet. Amerikai médiaforrások szerint megnőtt a csütörtöki alelnökjelölti vita tétje, miután Mitt Romney a kamerák előtti első összecsapásukban jobban szerepelt Barack Obamánál.
Obamát mégis újraválasztják – vélekedik James. Ennek egyik oka, hogy nincs egy hiteles elmarasztaló ítélet a gazdaság állapotáról, valamint fontos momentum, hogy Obama egy jelentős gazdasági és pénzügyi katasztrófa kellős közepén lépett hivatalba, nehéz hagyatékkal. George W. Bush és Gordon Brown nyilvánvalóan sokkal inkább felelősek a válságért, mint az utódaik, akiknek rendet kell teremteniük – írja a professzor.
Felesleges piramisokat építeni
A szakember szerint nem hagyható figyelmen kívül, hogy a politikai intézkedések, és intézményes reformok pontos következményeit nyomon követni vagy megbecsülni nagyon nehéz. Nem lehet tudni, ki fog értük fizetni. Obama mellett szól, hogy nem tudhatta, az európai válság mekkora hatással lesz az amerikai bankokra, és nem tehetett volna sokkal többet, mint hogy az európai vezetőket arra kéri, oldják meg a problémákat.
A kormány nem képes varázslatra. A gazdaság hosszú távú sikere és a képessége, hogy jólétet és munkát biztosítson, a termelékenységtől függ, amely a technikai és a szervezeti fejlesztésekkel függ össze. A kormányok befolyásolhatják a termelékenység fejlesztését, és ez az, ahol a legitim vita kezdődik James szerint. A professzor úgy látja: egy rossz ösztönzés útját állhatja a jövőbeli növekedésnek, például ha a munkavállalókat nem a megfelelő gazdasági szektorokban foglalkoztatják. A nagyszabású állami projektek, különösen ha azok célja, hogy a lehető legtöbb embert visszatereljék a munkaerőpiacra, hiányt teremthetnek a hasznosabb ágazatokban.
Az 1930-as években néhány kormány azzal próbált népszerűvé válni, hogy nagyszabású munkaprogramokat indítottak. John Maynard Keynes és tanítványai azt az elképzelést propagálták, hogy még a látszólag haszontalan projekteknek is van értelmük, mint a piramisépítéseknek az ókori Egyiptomban. Erre az elképzelésre cáfol rá a 2008 előtti nagy építőipari boom Spanyolországban. Ez arra ösztönözte a fiatal generációt, hogy jól fizető, alacsony képzettséget igénylő munkákat vállaljanak az építőiparban, mostanra pedig hatalmas a munkanélküliség az országban.
Ünneplik Obama elnökségét
Ugyanakkor a nagyarányú, hosszan tartó munkanélküliség pusztító, mert erodálja a gazdaság alapjait, aláássa az emberi potenciált és sérti az emberi méltóságot. Tenni kell ellene valamit. A kormány politikáját e téren is hosszabb távú vizsgálattal érdemes szemlélni: milyen fejlődést eredményeztek a kezdeményezések? Erre a kérdésre még nem lehet felelni, de a szakértők éljenzik Obamát. Ujjonganak, mert a pénzpiacok is ujjongtak, amikor a Fed vezetője további pénzügy-politikai ösztönző intézkedéseket vetített előre.
Bár nem bizonyítható egyértelműen, hogy a pénzügyi ösztönzés nagyobb beruházásokat és üzleti fellendülést eredményez, közvetlen hatásait a pénzpiacon nagyon egyszerűen és gyorsan lehet dokumentálni. A gazdasági helyzetet nem lehet a választás függvényében objektíven szemlélni. A vélemények távol állhatnak a valóságtól. Ennek eredményeként az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve tevékenysége sokkal inkább összefonódik a politikával – vonja le a következtetést a szakember. Szerinte a republikánusok a novemberi vereséget a Fed pénzügyi beavatkozására fogják majd. Közben az európai vezetők arra a meglátásra juthatnak, hogy nagyobb kontrollt kellene gyakorolniuk központi bankjuk felett.
