Csun Jung Vu szerint a megállapodás értelmében Dél-Korea 800 kilométeres hatótávolságú rakétákat állíthat hadrendbe, míg az eddig hatályos, 2001-ben aláírt amerikai–dél-koreai megállapodás 300 kilométeres korlátozást tartalmazott. A megegyezés értelmében Dél-Korea a jelenlegi, 500 kilogrammos szinten tartja ballisztikus rakétáinak hasznos terhét.
Az Egyesült Államok 28 500 katonát állomásoztat Dél-Koreában, és atomtámadás elleni ernyőjét is kiterjesztette a távol-keleti országra, amely cserében 2011-ben vállalta, hogy legfeljebb 300 kilométeres hatósugarú rakétákat birtokol.
Az USA nem akar „fegyverkezési hajszát” Észak- és Dél-Korea között
Washington mindeddig igyekezett féken tartani Szöult, mert nem akarja, hogy fokozódjék a „fegyverkezési hajsza” Ázsia északkeleti részén. Emiatt nem is született meg könnyen a mostani megállapodás, amely egyes elemzők szerint tovább növelheti a feszültséget a térségben. Sőt, kifejezetten felbőszítheti majd Észak-Koreát, de aggodalmat kelthet Kínában, Japánban és Oroszországban is.
Érthetőek ugyanakkor Dél-Korea „önvédelmi reflexei” is. Április 13-án Észak-Korea az előzetes figyelmeztetések ellenére kereskedelmi szállító rakétát bocsátott fel, s a lépést Washington és szövetségesei ballisztikus rakétával végrehajtott kísérletnek minősítették. Műholdas felvételekre hivatkozva azzal gyanúsítják Phenjant, hogy újabb kísérletre készül.
