Norbert Lammert a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapban megjelent interjúban hangsúlyozta: szem előtt kell tartani Románia és Bulgária felvételének tapasztalatait, és komolyan kell venni az Európai Bizottság jelentését a horvát csatlakozási folyamat állásáról, amely szerint a jugoszláv utódállam „nyilvánvalóan még nem érett az EU-tagságra”.
Ugyanakkor az EU sem alkalmas a bővítésre – tette hozzá. Először az euróválságot kell megoldani, és csak utána kellene új tagokat felvenni. A bővítési törekvéseket nem szabad ”ismét a közösség elengedhetetlenül szükséges stabilizációja fölé helyezni” – mondta a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.
Norbert Lammert úgy vélte: a válságot az integráció elmélyítésével kell kezelni. Valamennyi euróövezeti tagországban közös költségvetési és pénzügyi politikát kell bevezetni, hogy megszűnjék a politikai és a gazdasági integráció közötti egyensúlytalanság, amely a válsághoz vezetett. Ennek során a költségvetési fegyelmet és államadósság-csökkentést előíró fiskális paktum alapján ki kell dolgozni egy eljárást, hogy a közösség ellenőrizni, módosítani és szükség esetén szankcionálni tudja a tagországok államháztartási politikáját – mondta a Bundestag elnöke.
Horvátország 2003-ban fordult tagfelvételi kérelemmel az EU-hoz. A csatlakozási tárgyalások 2004-ben kezdődtek és 2011. június 30-án, a magyar uniós elnökség utolsó napján zárultak le. A 2011 végén aláírt csatlakozási szerződés szerint a nyugat-balkáni ország 2013. július 1-jén léphet be az EU-ba.
Uniós jelentés
Szerdán ismertette az unió bővítésének következő tervezett lépéseit az Európai Bizottság. A stratégiai dokumentum mellett a bizottság országjelentéseket készített valamennyi tagjelölt (Törökország, Izland, Montenegró, Macedónia, Szerbia) és potenciális tagjelölt országról (Albánia, Bosznia-Hercegovina), monitoringjelentésben értékeli a csatlakozó Horvátország teljesítményét, Koszovó esetében pedig a stabilizációs és társulási megállapodásra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányt publikált.
Magyarország a még egységesebb, integráltabb és erősebb Európában, az együttműködés elmélyítésében érdekelt – hangsúlyozta Martonyi János külügyminiszter még márciusban. A magyar diplomácia vezetője úgy értékelte, hogy az Európai Unió válaszút elé érkezett: vagy a differenciált integrációt, a többsebességes, többszintű Európát, vagy az eddiginél is mélyebb együttműködést választja.
