„Október huszonharmadika nemcsak a magyarság ünnepe, hanem minden szabadságszerető emberé” – mondta a magyar néppárti EP-delegáció vezetője, és hozzátette: az idei kettős ünnep, hiszen Mindszenty József születésének 120. évfordulójára is emlékezünk.
„A bíborosra, akit börtönbe vetett a fasiszta és a kommunista diktatúra is” – emlékeztetett Gyürk. Szerinte a Mindszenty számára erőt adó eszmények – szabadság, hagyomány, közösség – valódi európai gondolatok voltak. „Ezeket az eszményeket képviselték azok az államférfiak is, akik akkor Európa nyugati felén a háborúban kimerült kontinens felemelésén dolgoztak” – mondta. Hangsúlyozta, hogy ők ugyanabban a keresztény Európában hittek, mint a magyar bíboros.
Nem lehet megváltoztatni a Benes-dekrétumokat – nyilatkozta Robert Fico szlovák miniszterelnök a Duna TV Közbeszéd című műsorának október elején.
Európa szégyenfoltjának nevezte Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke, hogy nem törölték még el a Benes-dekrétumok szlovákiai magyarokat és németeket kollektív bűnösséggel sújtó részét.
Négy év után történt bizonyos elmozdulás, hiszen most tárgyalták az Európai Parlamentben (EP) a Benes-dekrétumok elleni fellépésünk ügyét – mondta a Magyar Nemzetnek Szilágyi Ákos, aki élére állt a magyarokat büntető törvénycikkek elleni aláírásgyűjtésnek.
„Ezek az eszmények és ez a hit őrizték meg a megkínzottak tartását, és emelték fel Európát a reménytelennek tűnő helyzetből” – hangsúlyozta a fideszes politikus. Mint fogalmazott, „a remény ma újra eltűnni látszik kontinensünkről”. Szerinte a kiutat keresve ma érdemes visszatekinteni az elődökre, „azokra, akiknek erkölcsi és közéleti példamutatása az egységes Európa talapzatául szolgált”.
Szintén az egyperces felszólalók között kapott szót Bagó Zoltán fideszes EP-képviselő, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy 2007-ben a szlovák parlament megerősítette a csehszlovákiai magyarokat és németeket a második világháború után kollektíve bűnössé nyilvánító és jogaiktól megfosztó Benes-dekrétumokat.
„Megalapozatlan és dilettáns az az érvelés, amely történelmi dokumentumokról tesz említést.” Az ilyeneknek – mondta – irattárban a helyük, nem a hatályos jogrendszerben. Bagó Zoltán szerint a dekrétumok a faji szegregáció, diszkrimináció talaján állnak, ezért Szlovákiának e szabályokat ki kellene iktatnia jogrendszeréből.
Eduard Kukan szlovák néppárti EP-képviselő – volt szlovák külügyminiszter – Bagó Zoltán szavaira azt válaszolta, hogy jogi konstrukciókat használva „nem lehet megváltoztatni a történelmet”.
