„Szégyen, hogy nem törölték el a Benes-dekrétumok egy részét”

Európa szégyenfoltjának nevezte Berényi József, hogy nem törölték még el a Benes-dekrétumok szlovákiai magyarokat és németeket kollektív bűnösséggel sújtó részét.

Két hét múlva döntenek a bizottságról

Bagó Zoltán fideszes európai parlamenti képviselő – azzal összefüggésben, hogy az Európai Parlament petíciós szakbizottsága a szlovák kormánytól írásban kért szakvéleményt a Benes-dekrétumok magyarokra és németekre vonatkozó részéről – közölte: a szakbizottság két hét múlva dönt arról, hogy felállít-e tényfeltáró bizottságot a kérdés tisztázására.

Juhász Imre európai jogi szakjogász, a Független Rendészeti Panasztestület elnöke, a petíció egyik benyújtója elmondta: nem az összes Benes-dekrétumot támadták, csak azt a „tarthatatlan” 13-at, amely kifejezetten a német és a magyar kisebbséget vádolja kollektív bűnösséggel. Hangsúlyozta, egyetlen követelésük az, hogy az EU vizsgálja meg, az uniós jogrendszerrel összeegyeztethetők-e a Benes-dekrétumok. Emlékeztetett arra, hogy 2007-ben a szlovák nemzeti tanács határozata megerősítette a Benes-dekrétumokat, ami emberjogi kérdéseket is felvet.

Haraszti Attila, a nemzetpolitikai államtitkárság kapcsolattartási főosztályának helyettes vezetője megnyitó beszédében elmondta: a kollektív bűnösség elve szemben áll minden emberi jogi normával. Úgy fogalmazott: „célunk, hogy a magyar közösségek minél többször dönthessenek az őket érintő kérdésekben”. Megjegyezte, Magyarország soha nem fog elfogadni olyan intézkedéseket, amelyek ellentétesek az emberi jogokkal és a magyar közösségek érdekeivel.

Összefogásra van szükség

Mészáros Alajos, a Magyar Közösség Pártja felvidéki európai parlamenti képviselője arról beszélt: ahhoz, hogy ez az ügy az EP plenáris ülésére kerüljön, nagy összefogásra van szükség. Úgy fogalmazott, hogy az EU-ban „a kisebbségvédelem gyerekcipőben jár”, pedig az unió 499 milliós lakosságából 40 millió történelmi kisebbségi státusban él.

Fehér Csaba felvidéki történész rámutatott: a magyar társadalom sincs mindig tisztában a Benes-dekrétumok lényegével, ezért a felvidéki magyar civil szervezetek a magyar közösségeket előadásokkal, kiállításokkal tájékoztatják erről. Mindent megtesznek ugyanakkor annak érdekében is, hogy vagyoni kárpótlásban is részesüljenek a dekrétumok miatt kárvallott magyarok – mondta.

Hain-Seidl Anita, a Hunnia Baráti Kör egyik alapítója annak a véleményének adott hangot, hogy a nürnbergi faji törvények képezték a benesi dekrétumok alapját, és „ha az előbbit nem lehet elfelejteni, akkor az utóbbit sem”, ezért is kell a Benes-dekrétumok vonatkozó részét eltörölni.

Feszty Zsolt, a Te Ügyed Kör Polgári Társulás elnöke úgy fogalmazott: a magyaroknak elsősorban a szlováksággal kell megegyezniük a Benes-dekrétumok ügyében.

Aláírásokat gyűjtenek

Szilágyi Ákos, aki élére állt a magyarokat büntető törvénycikkek elleni aláírásgyűjtésnek, a Magyar Nemzetnek adott interjúban arról beszélt: négy év után történt bizonyos elmozdulás, hiszen most tárgyalták az Európai Parlamentben a Benes-dekrétumok elleni fellépésünk ügyét.

Az Egyesült Államokban élő fiatalember elmondta, két németországi magyar hölgy felvetésére kezdett bele az aláírások gyűjtésébe, azután hogy Szlovákia 2007-ben megerősítette a dekrétumok hatályát. Miután összegyűlt a negyvenezer szignó, az EP elé vitték, s a testület petíciós szakbizottsága tárgyalt is róluk.

A Lidové Noviny című konzervatív cseh napilap azt írta: jó lenne ez ügyben végre tenni valamit. Csehszlovákia két jogutód állama – Csehország és Szlovákia – egyaránt elutasítja a Benes-dekrétumok érvénytelenségének kimondását.

Kiemelten kezelik

Martonyi János külügyminiszter áprilisban jelezte, hogy a kormány kiemelten kezeli a dekrétumok ügyét. A politikus szerint az elmúlt másfél évben a magyar–szlovák kétoldalú találkozókon napirenden tartották a kérdést, amit az új szlovák kormánnyal folytatandó párbeszédben is kiemelten kezelnek, szorosan együttműködve mindazokkal, akik vállalják a magyar kisebbség érdekeinek védelmét.