A hivatalos szlovák jogértelmezés szerint a dekrétumok miatt Szlovákiában a magyarokat – ellentétben például a kárpáti németekkel – nem követték meg, és nem kárpótolták őket anyagilag – mutatott rá a tárcavezető. Hozzátette: a Szlovák Nemzeti Tanács több lépésben követte meg a kollektív bűnösség áldozatait: 1990-ben nyilatkozatban kért bocsánatot a zsidó deportáltaktól, 1991-ben pedig határozatban megkövette a kárpáti németeket, a magyarok esetében azonban ezt máig nem tették meg.
A külügyminiszter kiemelte: a ma Szlovákiában élő magyarok erkölcsi és anyagi rehabilitációja csak a vonatkozó 13 Benes-dekrétum érvényességének megszűnésével lehetséges. A kormány nem akarja megkérdőjelezni a (cseh)szlovák államiság jogfolytonosságát adó dekrétumokat, de el akarja érni a diszkrimináció, a kollektív bűnösség elvének és máig ható következményeinek felszámolását – hangsúlyozta.
Martonyi János közölte, a magyar kormányok álláspontja a rendszerváltozás óta következetes: elítélik a kollektív bűnösség elvét és minden olyan jogszabályt, amely ezt az elvet tükrözi. A demokratikus jogállamisággal összeegyeztethetetlennek tartják, hogy állampolgárokat nemzeti, etnikai hovatartozásuk miatt fosszanak meg jogaiktól, illetve hátrányosan megkülönböztessenek; egyúttal üdvözölnek minden lépést, amely a kollektív bűnösség elvét tartalmazó jogszabályok hatályon kívül helyezésére törekszik.
