Vagyonelkobzást és kitelepítést hoztak a Benes-dekrétumok
Az Edvard Benes csehszlovák köztársasági elnök által a második világháború után hozott dekrétumok egyfelől visszaállították az ország szuverenitását, semmisnek nyilvánították a háború alatt bekövetkezett változásokat, és hivatkozási alapot teremtettek a csehszlovák állam jogfolytonosságához. Másfelől – és a súlyos sérelmek ebből fakadtak – kimondták a csehszlovákiai németek és magyarok kollektív bűnösségét és ezzel indokolt jogfosztását, aminek alapján tömeges vagyonelkobzást és kitelepítéseket hajtottak végre, embertelen büntetéseket szabtak ki.
Csehszlovákia két jogutód állama – a Cseh Köztársaság és Szlovákia – egyaránt elutasítja a Benes-dekrétumok érvénytelenségének kimondását.
Múlt héten azonban a Szlovákiában 2007-ben elfogadott parlamenti határozat hatályon kívül helyezésére irányuló petícióról tárgyalt az Európai Parlament illetékes bizottsága, amely úgy döntött, napirenden tartja az ügyet, és Szlovákia álláspontját is kikéri a kérdésben. Juhász Imre, a petíció benyújtója a bizottság ülésén elmondta: a Benes-dekrétumok diszkriminatívak, több dekrétum még címében is a németekkel és a magyarokkal szembeni intézkedéseket tartalmaz – fejtette ki az európai jog szakértője. Hahn-Seidl Alida, a németországi Hunnia Baráti Kör képviselője, a petíció másik aláírója a zsidókat megbélyegző nürnbergi törvényekhez hasonlította a Benes-dekrétumokat.
A magyar kormány is kiemelten kezeli a kérdést
A civilek törekvéseit. felkaroló fideszes EP-képviselő, Bagó Zoltán elmondta: „Nem politikai kérdésről van szó, mert az a bilaterális diplomáciára tartozik. Nem történelmi kérdésről van szó, nem az államiságot szeretnénk megkérdőjelezni, hanem hatályos, élő jogról, a 2004-es EU-csatlakozás után keletkezett 2007-es szlovák nemzeti tanácsi határozatról.”
