Fővárosiak és újságírók sokasága gyűlt össze vasárnap a város központjában, hogy nyomon követhesse az eseményeket. Helyszíni beszámolók szerint a négyméteres szobrot daruval vették le a talapzatáról, de még nem szállították el a helyszínről.
Rövid beszédet mondott a városi hatóságok egyik képviselője, hangsúlyozva, hogy Lenin és Sztálin idején több mint 30 ezer mongol vált a kommunista elnyomás áldozatává. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség megjegyzi: a szónok nem tett említést arról, hogy Lenin idején Mongólia nagy segítséget kapott Moszkvától függetlenségi törekvései valóra váltásához, és a második világháború befejezéséig a Szovjetunió volt a világ egyetlen országa, amely elismerte függetlenségét, és 1921-ben diplomáciai kapcsolatot létesített vele.
A 17. század második felében Mongólia a Kínát uraló mandzsu Csing-dinasztia uralma alá került, 1911-ben szabadult fel, majd orosz protektorátus lett. Mongólia függetlenségét 1921. július 11-én nyilvánították ki. 1924-ben a szovjetek bábkormányt juttattak hatalomra, amely kikiáltotta a Mongol Népköztársaságot.
Mongóliában a Szovjetunió felbomlása után kezdődött meg a demokratikus átalakulás, de a Lenin-szobor leszerelésére csak a politikai légkör gyökeres változásával érett meg az idő, miután a júliusi parlamenti választáson a Mongol Demokrata Párt került hatalomra. Ulánbátor polgármestere a demokraták egyik pártalapítója, a harcias kommunistaellenességéről ismert Bat Uul Erdene lett, és ő döntött úgy, hogy a városnak meg kell szabadulnia a Lenin-szobortól.
A város szívében, az Ulan-Bator szállodával szemben álló szobrot árverésbe bocsátják, és állítólag már vannak rá vevők. A szobrot „olcsón adják”: kikiáltási ára mindössze 400 ezer tugrik (körülbelül 290 dollár). A városi hatóságok azt tervezik, hogy a helyére a négy évvel ezelőtti, politikai indíttatású zavargások áldozatainak emlékére állítanak szobrot.
