Pintér Sándor rámutatott, hogy 2001-ben Budapesten fogadták el azt az Európa tanácsi egyezményt, amely mindmáig meghatározó dokumentum az internet terrorista célú felhasználása elleni fellépésben. A magyar főváros ismételten helyet ad konferenciáknak és szemináriumoknak, legutóbb október elején rendeztek kétnapos konferenciát a témában.
Az ENSZ Kábítószer- és Szervezett Bűnözés Elleni Hivatalának (UNODC) kézikönyve először foglalja össze a gyakorlati tapasztalatokat és a különféle jogi szabályozásokat ezen a téren.
„Magyarország jelenleg nem kiemelten fenyegetett ország, de a leggyengébb láncszemnek sem szabad lenni, mert ha felkészületlenek vagyunk, akkor nagyon könnyen célponttá válhatunk” – jelentette ki felszólalásában Pintér Sándor. Kifejtette: a magyar bűnüldöző szervek a külön erre a célra létrehozott Terrorelhárítási Központ (TEK) révén megfelelően felkészültek az ilyen jellegű bűncselekmények elhárítására és visszaszorítására.
Hozzátette, sok esetben nehéz megállapítani, hol húzódik a határ a szólásszabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága, illetve a terrorista propaganda között. Ezt esetről esetre kell vizsgálni, és a szólásszabadságnak „semmi szín alatt” nem szabad sérülnie – mondta.
Lakossági ismeretek
A házigazda osztrák belügyminiszter fontosnak nevezte a lakosság ismereteinek bővítését annak érdekében, hogy az állampolgárok is felismerjék, ha terrorista propagandával találkoznak az interneten, és hogy jelentsék azt a hatóságoknak. Johanna Mikl-Leitner emellett méltatta Magyarországot a kibertér-konferencia megrendezéséért.
A résztvevők hangsúlyozták, hogy az internet előnyeit nemcsak a békés célú állampolgárok élvezik, hanem az a bűnözők, terroristák eszköze is. Erre kiválóan alkalmassá teszi információáramlásának gyorsasága, olcsósága és névtelensége. Az internetet terrorista propaganda terjesztésére, toborzásra, információgyűjtésre, virtuális „kiképzőtáborok” működtetésére is felhasználják – figyelmeztettek.
