A fővárosi lap publicistája nehézsúlyú bokszmeccshez hasonlítja a szerda esti denveri küzdelmet, melyben egy korábban legyőzhetetlen pofozógép végre emberére akad. „Denverben az elnök egy olyan ellenféllel találkozott, aki alaposan felkészült, nem ijedt meg a feladattól, és egy cseppet sem ügyelt az udvariasság szabályaira. Mitt Romney ma padlóra küldte Obamát” – írja Colby King a The Washington Post hasábjain. Ha különböző mértékben is, de az utóbbi állítással gyakorlatilag mindenki egyetértett – hasonló álláspontra helyezkedett a konzervatív The Wall Street Journal és a Politico, a liberálisok házi híroldala, ami finoman szólva nem gyakran történik meg. „Az egykori kormányzó a kampány során egyszer sem nyújtott még ilyen meggyőző teljesítményt, sőt ki kell jelentenünk, Ronald Reagan óta – harminc éve – nem láttunk ilyen magabiztosan vitázó republikánust. Hol bujkált eddig ez a Mitt Romney?” – írja a Journal. „Nincs mit vitatni: Obama megbotlott. Az elnök négy év alatt alaposan berozsdásodott, és ez most megbosszulta magát. Romney nyert” – vélekedik a Politico.
Romney lendületet kapott
Az ilyen helyzetekben általában a kihívó birtokában van az előny, mivel az elnök konkrét tettei és politikája mindig könnyebben támadható, mint saját – gyakran homályos – ígéretei. Így volt ez Romney esetében is, aki azonban nem vette félvállról feladatát, és alaposan felkészült: a kampány során először lépett azonos színpadra az elnökkel, és az utóbbi hetek tétovázása után megmutatta, hogy legalább olyan elnöki jelenség, mint Obama. A republikánus kihívó nem csupán megállta a helyét, de határozottabb és magabiztosabb benyomást is keltett ellenfelénél, aki gyakran nem találta a megfelelő szavakat, és csupán grimaszokkal tudott válaszolni Romney támadásaira. Az est emlékezetesebb egysorosait is a konzervatív jelölt tudhatja magáénak. „Nincs több ötlete, nincsenek értékelhető kifogásai, és remélem, novembertől nem lesz munkája sem” – mondta például Obamáról.
Néhány napja Romney utolsó esélyeként beszéltek a szerda esti vitáról, a jelölt azonban nem csupán megragadta a lehetőséget, de megadta a reményt az utóbbi hetek sorozatos kudarcait látva már-már hitet vesztett táborának is. A különbséget jól mutatja, hogy a republikánus csapat már a vita utolsó perceiben kisétált a sajtószobába, és fülig érő mosollyal beszélgetett a magasra emelt „R”-betűs zászló alatt. Amint Romney kimondta záróbeszéde utolsó szavait, Marco Rubio floridai szenátor szólalt meg. „Most kezdődik az igazi verseny, hölgyeim és uraim.” Míg a konzervatív tábor euforikus állapotban ünnepelt, az Obama-csapaton látni lehetett a kétségbeesés jeleit. A negyedórával később megjelenő elnöki kampánytanácsadók kedvetlenül igyekeztek menteni a menthetőt. „Igen, Romney jobb stílusban adta elő magát, ezt elismerem – fogalmazott Jim Messina kampányfőnök. – Mégis azt hiszem, mi nyertünk, mert Obama közvetlenül az otthon ülő amerikaiakhoz tudott szólni, és több konkrétumról beszélt.”
A lényegről nem beszéltek
A vezető amerikai lapok szerkesztőségi cikkei már óvatosabban közelítettek a kérdéshez. A The New York Times szerint a vita pontosan meghúzta a vonalat a két jelölt elképzelései között: Obama továbbra is a kormányzat szabályozó szerepében hisz, Romney viszont úgy gondolja, az üzlet, a vállalkozók azok, akik talpra tudják állítani a gazdaságot – a legjobb, ha az állam ebbe nem szól bele. A választók azonban ezt eddig is tudták, ami igazán lényeges lett volna – a tényleges részletek –, az elmaradt – egyezik meg a Washington Post és a Times is. Romney megígérte, hogy az általa támogatott széles körű adócsökkentés nem fogja növelni az egyébként is óriási államadósságot, mivel minden egyes elvesztett dollárt visszaszerez – valahogy. Obama hasonló módon dobálózott a nagy szavakkal: megerősíti a szociális hálót, leszámol a költségvetési hiánnyal – ígérte, arról, hogy hogyan, azonban ő sem beszélt. „Akárki is lesz a nyertes, már első hivatali napján szembe kell néznie az ország előtt tornyosuló gazdasági problémák tömegével. A két vitázó – mintha titokban összejátszottak volna – hallgatólagosan elkerülte ezt a kérdést” – fogalmaz a The Washington Post.
(The New York Times, Nytimes.com, The Washington Post, Washingtonpost.com, The Wall Street Journal, Wsj.com, Politico, Politico.com)
