A keddi római látogatása alkalmából készült interjúban a szerb elnök kijelentette, hogy az EU nem kérheti Szerbiától Koszovó függetlenségének elismerését a tagság feltételeként. „Ha le kell mondanunk Koszovóról, akkor elfogadhatóbb számunkra, hogy elfeledkezzünk Európáról” – jelentette ki.
„2000 óta az a célunk, hogy csatlakozzunk az EU-hoz. Befejeztük gazdaságunk, jogrendszerünk, titkosszolgálatunk, a közszféra reformját. ( ) A feltétel most Koszovó elismerése. Nem az a kérdés, hogy akarjuk-e Európát vagy sem. A helyes kérdésfeltevés az, hogy vajon az akar-e bennünket. Tőlük kell megkérdezni” – fogalmazott Nikolic.
Olaszország nem kéri Koszovó elismerését
A szerb sajtó szerint Nikolic és tárgyalópartnere, Giorgio Napolitano olasz államfő egyetértett abban, hogy nem támasztható új feltétel Belgráddal szemben az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdése fejében. „Az, hogy Szerbia az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésének feltételeként ismerje el Koszovót, nem az EU közös külpolitikája – mondta újságíróknak a találkozó után Napolitano. – A csatlakozási tárgyalások minden szakaszában támogatni fogjuk Szerbiát. Nem tartozunk az unió azon országai közé, amelyek Koszovó elismerését követelve korlátokat állítanak fel.”
Nikolic szerint Szerbia nem fogad el új feltételeket, és annak tekint mindent, ami nem szerepelt az Európai Bizottság rá vonatkozó legutóbbi értékelő jelentésében. „Senki sem kényszerítheti ránk azt, hogy az európai úton maradás érdekében lemondjunk területünk egy részéről. Nem kérünk ilyet más országoktól, s nem akarjuk, hogy mások ezt kérjék tőlünk” – jelentette ki a szerb elnök.
Nikolic nem tekinti népirtásnak a srebrenicai mészárlást
A szerb elnök az interjúban érintette a boszniai Srebrenica kérdését is. Kijelentette, hogy az ottani nyolcezer muzulmán férfi és fiú szerbek általi legyilkolása nem népirtás volt, hanem a szerb nép egyes tagjainak egyéni bűne. Emlékeztetett rá, hogy a szerb parlament elítélte a bűncselekményt, de nem minősítette népirtásnak. „Egyetlen szerb se ismerné el, hogy Srebrenicában népirtás történt, s én sem teszem” – mondta.
A boszniai háború egyik legsötétebb eseménye
A srebrenicai mészárlás a boszniai háború egyik legvéresebb eseménye volt, a Volt Jugoszlávia Nemzetközi Bűnügyi Bírósága háborús bűncselekménynek nyilvánította. A mészárlás 1995 júliusában történt, Srebrenica környékén mintegy 8700 bosnyákot – főleg férfiakat és fiúkat – végeztek ki. A bűncselekményt Ratko Mladic vezetésével a Szerb Köztársasági Hadsereg (Vojska Republike Srpske, VRS) hajtotta végre. A VRS mellett a Skorpiók néven ismert szerb katonai alakulat is részt vett a mészárlásban. A srebrenicai akció csak egy része volt az etnikailag színtiszta Szerb Krajina létrehozásához vezető lépéseknek.
A hágai Nemzetközi Bíróság határozata értelmében a srebrenicai mészárlás népirtásnak minősül, amelyet kimondottan azzal a céllal hajtottak végre, hogy az adott területen élő minden bosnyák muszlimot elpusztítsanak. A vérengzést annak ellenére sem akadályozták meg, hogy 400 felfegyverzett holland békefenntartó tartózkodott a területen. A mészárlás számos esetben érintett kiskorú gyermekeket, nőket és idősebb polgárokat. A Srebrenicában eltűnt vagy meggyilkolt személyek listája, melyet az Eltűnt Személyek Szövetségi Bizottsága állított össze, ez idáig 8373 nevet tartalmaz.
