A demokraták veresége Bajnaiéknak is nagyon fájna

Van-e tétje a hazai belpolitikai küzdelmekre nézve, és mennyiben határozza meg Magyarország külpolitikájának a mozgásterét az amerikai elnökválasztás kimenetele?

Az egész világot izgalomban tartja, hogy szerdára virradó reggelre lesz-e új lakója a Fehér Háznak. A jelenleg legerősebb katonai hatalom belső választása Magyarországról nézve meglehetősen távolinak tűnik. A rövid tudósításokban általában csak a show-elemekre koncentrálnak, és keveset lehet arról tudni, hogy a jelöltek, és a mögöttük álló pártok tulajdonképpen mit is szeretnének csinálni az országgal. Innen nézve a legfontosabb kérdés, hogy vajon a régiónk, és hazánk szempontjából mit is jelent a voksolás?

Érdemes legalább 2007-ig visszamennünk az időben, mivel a jelzálogpiaci válság kezdetétől tűntek föl a sötét fellegek a világgazdaság egén, amelyek a mai napig nem oszlottak el. A krízist nem sikerült az előző Bush-vezette adminisztrációnak még idejében kezelnie, aminek a vége a Lehmann Brothers bankház összeomlása lett 2008 szeptemberében. Obama négy évvel ezelőtti győzelmének napjaiban éppen a korábbi gazdasági szisztéma recsegve-ropogva való összedőlését jósolta a közgazdász szakma jelentős része. Az összeomlás elmaradt, bár mind az amerikai, mind az európai gazdaság nagyon súlyos recessziós időszakon esett át, amiből Magyarország sem maradt ki.

Eltűntünk a radarról?

Obama politikáját az állam szerepének növelésére építette, aminek egyik legfontosabb eleme az egészségbiztosítási rendszer kiterjesztése volt mindenkire. Az állam hatásköreinek bővítése egy olyan korszak után, amikor a gazdasági élet szereplői gyakorlatilag minden megkötöttség nélkül tevékenykedhettek, természetes reakció volt a válság hónapjaiban. Az elnöknek ezzel egyidőben azonban nem sikerült megfékeznie a költségvetési hiány és az államadósság növekedését, ami további komoly egyensúlytalanságokhoz vezetett a világgazdaságban.

Az Egyesült Államoknak a világgazdasági krízis miatt egyrészt a megerősödő feltörekvő országokkal, másrészt a válságkezelés terheivel kellett szembenéznie. Obama elődjével szemben sokkal konstruktívabb külpolitikát folytatott: kivonta az amerikai csapatokat Irakból, és várhatóan 2014-ben távoznak Afganisztánból is. Ezzel szemben sajnos az elmúlt években szomorúan láthattuk, hogy az amerikai politika „radarernyőjéről” mind Közép-Európa, mind Magyarország lekerült.

Új lehetőségek

A rendszerváltás idején természetes volt az amerikai érdeklődés a szovjet uralom alól felszabaduló térségben, majd a délszláv háború éveiben is fokozott volt a figyelem. A vízválasztót a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás, majd a „narancsos forradalmak” bukása jelentette, ami a térségből való teljes amerikai kivonulást hozta. Mindezek ellenére nem mondhatjuk el, hogy a tengerentúli országot teljes mértékben hidegen hagyják a hazai viszonyok.

Az utóbbi hónapokban többek között az is kiderült, hogy a kormányzó demokratákhoz közel álló alapítványok komoly összegekkel támogatják Bajnai Gordon egyesületét. Azt már látjuk, hogy mit várhatunk a demokraták sikere esetén, de nagy kérdés, mit hozhat a republikánus fordulat. „Mindenki számára egyértelmű, hogy a politikai értékek vonatkozásában nagyobb a távolság a magyarországi jobbközép kormányzó erők és a demokraták között, mint a republikánusok között – mondta korábban Kumin Ferenc, ami a jövőben akár új lehetőségek megnyílását is jelentheti.