Deepwater Horizon: 4,5 milliárd dollárt fizethet a BP

Rekordösszegű, több mint 4,5 milliárd dolláros pénzbírságot kell fizetnie a BP brit olajcégnek a Deepwater Horizon okozta katasztrófa miatt.

A BP a Londoni Értéktőzsdén csütörtök este jelentette be, hogy az amerikai igazságügyi minisztériummal négymilliárd dolláros pénzbüntetés kifizetéséről állapodott meg, emellett 525 millió dollárt fizet kiegészítő bírságként az amerikai értékpapír-piaci felügyeletnek (SEC). Az előbbi tételt öt év alatt, az utóbbit három év alatt kell leróni.

Rekordbírságot kapott

A csütörtökön megállapított bírság messze a legmagasabb pénzbüntetés, amelyet az amerikai és a brit igazságszolgáltatás történetében bármely vállalatra valaha is kiróttak. A rekordpénzbírság is azonban csak a kisebb része a katasztrófából a BP-re háruló pénzügyi terheknek. A vállalat eddig több mint 38 milliárd dollárt különített el a különböző kártérítési kötelezettségekre, és csütörtökön bejelentette, hogy ezt további 3,85 milliárd dollárral megtoldja. A cég egyebek mellett vagyonértékesítéssel teremti elő a kártérítésre szánt összeget.

Bob Dudley, a társaság vezérigazgatója a büntetésről szóló egyezség bejelentésével egy időben külön nyilatkozatban kért elnézést a szerencsétlenségért. Kijelentette: az amerikai hatóságokkal elért megállapodás is jelzi, hogy a cég vállalja a felelősséget a történtekért.

Vádak

Az Egyesült Államokban vádat emeltek a BP brit olajipari óriás mexikói-öbölbeli feltárásért felelős alelnöke és két helyi termelésirányítója ellen a 2010-es olajkatasztrófa miatt. David Rainey alelnököt azzal vádolja a szövetségi nagyesküdtszék, hogy hazudott a kongresszusnak a szerencsétlenség okainak vizsgálata során, amikor arról kérdezték, hogyan számolta ki, mennyi olaj ömölhet a tengerbe a kitermelő platformon történt robbanás miatt. A két munkavezető ellen összesen 23 pontban emeltek vádat, egyebek között gondatlanságból elkövetett emberölés ügyében.

Megállapították a BP felelősségét

Az olajipari vállalat nem rendelkezett megfelelő biztonsági szabályzattal, és nem fordított kellő figyelmet azokra a jelentős, rendszerszintű kockázatokra, amelyek végül a mexikói-öbölbeli olajkatasztrófához vezettek 2010-ben – állapította meg egy amerikai kormányzati bizottság júliusi jelentésében.

Műszaki hibák összetett sorozata

A BP négy hónapos vizsgálat után, 2010 őszén kiadott rendkívül részletes, 193 oldalas jelentése szerint a katasztrófát „műszaki hibák összetett, egymással összefüggő sorozata”, valamint emberi és tervezési tényezők együtt okozták. A szakértői jelentés kiemelte, hogy a platform kitörésgátlójának automatikusan működésbe kellett volna lépnie, elzárva a kutat, miután a robbanás és a tűz miatt használhatatlanná váltak a létesítmény személyzete által működtetett kézi szabályozó berendezések. A kitörésgátló azonban nem működött, „valószínűleg azért, mert egyes kritikus fontosságú alkatrészei elromlottak” – állt a jelentésében.

A szakértők megállapítása szerint nem működött az a rendszer sem, amelynek meg kellett volna akadályoznia, hogy a robbanás előzményeként a szellőzőhálózaton át metángáz jusson az üzemi helyiségekbe.

Tony Hayward, a BP akkori vezérigazgatója a vizsgálati jelentés közzététele után, 2010 októberében távozott tisztségéből.

A katasztrófa

A cég Deepwater Horizon nevű olajkitermelő platformján 2010 áprilisában történt robbanás, majd tűzvész tört ki, amelyben 11 munkás meghalt. A platform végül elsüllyedt, és a következő hetekben összesen csaknem ötmillió hordó (790 millió liter) olaj ömlött a tengerbe. A kútcsonkot csak három hónappal később sikerült eltömíteni a tenger mélyén.