Bár médiaháborúnak túlzás lenne nevezni, figyelemreméltó, hogy ezekben a napokban a világ két leghatalmasabb állama, az Egyesült Államok és Kína politikai küzdelmeit ölelte körül a glóbusz majd összes médiacsápja. Barack Obama győzelmét – legalábbis az előzetes felmérések szerint – a kínaiak többsége boldogan fogadta, és immár mindenki egyetlen eseményre összepontosít, a Kínai Kommunista Párt (KKP) november 8-án kezdődött XVIII. kongresszusára. A China Daily immár külön blokkban foglalkozik a négynapos eseménnyel. A Hszinhua hírügynökség speciális tudósításokkal jelentkezik, melyekből az érdeklődők többek között arról is értesülhetnek, hogy a delegáltak átlagéletkora 52 év, a résztvevők között pedig 169 munkás is helyet foglal.
Számháború
A 2007-es kongresszushoz képest megváltozott a delegáltak összetétele az idei gyűlésen. A 2270 küldött majd 70 százaléka kerül majd ki a vezető hivatalnokok közül, ami enyhe csökkenést mutat az öt évvel ezelőtti állapotokhoz képest. A maradék 30 százalékot a pártalapszervezetek által választott képviselők teszik ki, ők viszont most többen lesznek, mint az előző kongresszuson. A résztvevők több mint 7 százaléka a munkásosztályt képviseli, ami több mint triplája a 2007-es képviseleti aránynak. Vezető pozícióban dolgozó kínai politikust nagyítóval is alig lehet találni 60 éves kor alatt, így nem meglepő, hogy a kongresszusi képviselők alig 5 százaléka fiatalabb 35 évesnél.
A KKP mintegy 370 tagot tömörítő Központi Bizottsága a hírek szerint földindulásszerű változások kapujában áll. A felső vezetést a szűkebb Politikai Bizottság, annak is a kínai politika irányának legnagyobb befolyású kormányosai adják. Ők az Állandó Bizottság. Az már korábban eldőlt, hogy a pártfőtitkár-államfői pozíciót szinte bizonyosan Hszi Csin-ping veszi át Hu Csin-taótól, a kormányfői székben pedig minden valószínűség szerint Li Ko-csiang váltja Ven Csia-paót. A két várományos a Mao Ce-tungtól számított ötödik politikusi generációhoz tartozik. A politikai eliten belüli legitimációjuk várhatóan nem lesz ugyanaz, mint a Hu Csin-tao-féle csoportnak, hiszen őket már nem a nagy előd, Teng Hsziao-ping indította el a pályán.