Győri: Egy új fordulóponthoz érkeztünk

Nem szabad engedni, hogy az euróövezeti integráció előmozdítása miatt új falak emelkedjenek az Európai Unióban.

Győri Enikő a Magyar–Német Fórum (MNF) 22. közgyűlésén hangsúlyozta: Magyarország érdekelt abban, hogy az eurózóna kilábaljon a válságból, de ez nem járhat azzal, hogy az övezeten kívüli tagországok helyzete romlik vagy nehezebben csatlakozhatnak a zónához. „Az európai történelem újabb fordulópontjához érkeztünk, az pedig, hogy milyen irányba indulunk, nagyban Németország választásától függ” – vélekedett az államtitkár.

Győri Enikő szerint Közép-Európa és benne Magyarország lehet az EU növekedésének a motorja. Magyarország ki akarja venni a részét a növekedéshez vezető munkából, ám ezt csak akkor tudja megtenni, ha a uniós szabályok elfogadásával, de szabadon választhatja meg a közös célhoz vezető utat. „Ez nem a KGST és a direkt tervutasítások kora” – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, hogy minden tagországnak szabadon kell megválasztania gazdaságpolitikáját. „Nem kell mindenben egyetérteni, de érteni kell egymást; ez a barátság lényege, és Magyarország ezt kéri német barátaitól” – mondta.

Munkahelyek kellenek

Az alapkérdésekben egyetértés van – vélekedett. Konszenzus van abban, hogy nem lehet a növekedést és a fiskális konszolidációt szembeállítani, és nem fogadható el olyan növekedésélénkítő politika, amely adósságnöveléssel jár. Egyetértés van abban is, hogy mit sem ér az olyan növekedés, amely nem teremt munkahelyeket. Ugyanakkor Magyarország a munkahelyteremtéssel nem várhatja meg a gazdasági növekedés beindulását, az „totális hiba és fatalizmus” lenne.

Hangsúlyozta: Németországnak elemi érdeke, hogy segítse a növekedést az európai növekedés hajtóerejévé előlépő Közép-Európában, hiszen ennek éppen a német cégek lennének az első számú haszonélvezői, így a megfelelő méretű közös költségvetés és a kohéziós politika közös magyar és német érdek.

Magyarország elvesztette előnyét

Győri Enikő szerint Magyarország a XXI. század első évtizedében felelőtlenül viselkedett, ezért elvesztette relatív előnyét a régióban, aminek még mindig issza a levét. Ugyanakkor az ország 2010 óta elkötelezett a fiskális konszolidáció mellett, és már látszanak is az eredmények, a deficit és az adósságállomány „szinte egyedülálló módon csökken, a fizetési mérleg tartós aktívumot mutat, a külkereskedelmi mérleg pedig az exportvilágbajnok Németországgal szemben pozitív”.

A reformoknak ára van: a magyar gazdaság még nem növekszik, „lassú a kilábalás”, de a kormány gazdaságpolitikájának köszönhetően „munkahelyek nem vesztek el”. Jelenleg többen dolgoznak, mint két évvel ezelőtt, „a politikai stabilitás révén pedig nincsenek óriási társadalmi feszültségek”. Magyarország így egyre inkább felzárkózik Közép-Európához – mondta az államtitkár.

Hiba lenne a kohéziós alapok csökkentése

Elmar Brok európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt politikusa, az MNF társelnöke a közgyűlést megnyitó rövid köszöntőjében hangsúlyozta: történelmi hiba lenne új törésvonalak kialakulásához vezető intézkedéseket tenni az EU-ban. Ilyen hiba lenne például a strukturális és kohéziós alapok forrásainak csökkentése a következő EU-költségvetésben, mert éppen ezek a források szolgálják a közösségen belüli egyenlőtlenségek csökkentését.

Balázs Péter volt külügyminiszter, az MNF társelnöke köszöntőjében kiemelte: jó hír, hogy a civil kezdeményezésre létrejött fórum már 22. éve működik. A legutóbbi, 2011-es budapesti közgyűlés óta eltelt időszak jó híre pedig, hogy a GDP-arányos magyar államháztartási hiány „végre 3 százalék alatt van”. A gazdaság viszont „rossz állapotban van, a működő tőke és az értékes munkaerő elhagyja az országot” – fejtette ki. A magyar belpolitikát tekintve „jó hír, hogy a kormánynak stabil többsége van a parlamentben, ugyanakkor új szereplők is megjelentek a porondon” – tette hozzá, megjegyezve, hogy majd csak 2014-ben lehet pontosan látni, hogy milyen irányban haladnak a gazdasági és politikai folyamatok.

Werner Hoyer, az Európai Beruházási Bank (EIB) elnöke beszédében a magyar gazdaság helyzetéről szólva egyebek között kifejtette: örvendetes, hogy 2011-ben többlet keletkezett az államháztartásban, ugyanakkor ez jórészt egyszeri hatások következménye, az idén pedig recesszióba kerül a gazdaság és jelentősen visszaesnek a beruházások. „Az irány jó, de a gödörből még nem jutott ki” Magyarország – hangsúlyozta. Megjegyezte: az EU jóval több, mint „strukturális támogatások kifizetőhelye”, a bankrendszer stabilizálása pedig „nem öncél”, hanem a gazdaság működőképességének életfontosságú feltétele. Ugyanakkor a bankok mellett beruházásokra vállalkozó cégek is kellenek, a befektetői hangulatot azonban rontják „a visszamenőleges hatályú törvények és a kisajátításszerű intézkedések”.