Ha így marad, hatalmasat bukhat a kormánypárt

Nem rajzolták át a választók Ukrajna politikai térképét a múlt vasárnapi voksoláson, keleten a mostani hatalom és a kommunisták az erősek, nyugaton kormányváltást szeretnének.

Megtört az ukrán parlamenti választást megnyerő Régiók Pártjának (PR) a lendülete, mivel több mint négy százalékot veszített a 2007-es eredményéhez képest. Az alakulat várhatóan 186 mandátumot szerez a képviselőházban, így a kommunistákkal és az egyéni körzetekből bejutó független jelöltetekkel tud kormányt alakítani a jelenlegi elnök pártja. Az első eredmények még azt mutatták, hogy akár 10 százalékot is ráverhet legfőbb riválisára a PR, de végül csak 4,5 százalékkal előzték meg az Egyesült Ellenzéket.

Az aktuális választáson sem változott meg Ukrajna politikai földrajzi képe, ami azt jelenti, hogy a mostani kormánypártok az ország keleti megyéiben, míg az ellenzéki erők az ország középső és nyugati részein diadalmaskodtak. Az eredmények mögé nézve azonban nagyon érdekes folyamatokra lehetünk figyelmesek, amelyek a 2015-ös elnökválasztást is alapvetően meghatározhatják.

Közel 50 százalékot kapott az ellenzék

A PR 2007-ben még hét megyében kapott 50 százaléknál nagyobb támogatottságot, míg most csak négyben, ráadásul Luhanszk megyében 73-ról 57-re, Donyeckben 72-ről 65-re, míg Szevasztopol megyében 64 százalékról 47-re csökkent a szavazatarányuk. Ezzel párhuzamosan pedig azt látjuk, hogy az ország nyugati megyéiben és Kijevben, ha nem is ilyen arányban, de nőtt a támogatottságuk. A folyamat mögött egyértelműen az áll, hogy a kommunista párt a régiósok kárára erősödött meg a keleti megyékben, míg a nyugati jobb szereplés mögött a pártrendszer átalakulása állhat.

2007-ben a PR-rel szemben álló ellenzéki oldal a Julija Timosenko Blokkból és a Viktor Juscsenko vezette Mi Ukrajnánkból állt. A két alakulat akkor a szavazatok 45 százalékát szerezte meg. A mostani voksoláson az ellenzék három részre szakadt: az Egyesült Ellenzék mögött álltak Timosenko hívei, az Udar (Ütés) nevezetű alakulatot Vlamigyir Klicsko vezeti, míg a szélsőjobboldali Szvoboda egy nacionalista és Oroszországtól távolodó Ukrajnát szeretne. Ez a három párt együttesen a listás voksok 49,91 százalékát gyűjtötte össze.

Lenyúlták Juscsenko táborát

Abban az esetben, ha az ellenzék most közösen indult volna, bár a köztük lévő különbségek hasonlóak a jelenlegi magyar parlamenti ellenzékhez, minden bizonnyal simán megnyerték volna a voksolást. Az Egyesült Ellenzék területileg gyakorlatilag megőrizte a korábbi Timosenko blokk támogatottságát, bár az Udar jó néhány megyében fontos százalékokat vett el tőlük. Klicskóék Kárpátalján és Kijevben szerepeltek nagyon jól, és hasonlóan a többi ellenzéki párthoz a keleti megyében élőket egyáltalán nem tudták megszólítani.

A választás legnagyobb meglepetését a Szvoboda okozta azzal, hogy a listás szavazatok 10,44 százalékát megszerezte, a nyugati országrészben pedig óriási sikert aratott. Lemberg megyében 38 százalékos eredménnyel megnyerte a választást, míg Ivano-Frankivszk és Ternopol megyében 30 százalék fölött szerepelt. A Szvoboda előretörése mögött egyértelműen az húzódik meg, hogy a Mi Ukrajnánk párt szavazói főként a nyugati megyékben gyakorlatilag egy az egyben a szélsőjobboldali alakulatra szavaztak.

Bő két év múlva elnökválasztást tartanak Ukrajnában, és a mostani választás is világosan visszaigazolta, hogy az országban a politikai oldalak közötti támogatottságok csak nagyon kis mértékben változnak. Abban az esetben, ha lesz egy közös ellenzéki jelölt az elnökválasztáson, akkor a második fordulóban egy sikeres kampánnyal könnyen kiüthetik Janukovicsot az elnöki székből.