Ha szükség lesz rá, Obama is kiássa a csatabárdot

Egyedül a Sandy hurrikán tudta érdemben befolyásolni a finisben az amerikai választás végkimenetelét – véli az mno.hu által megkérdezett szakértő, aki biztosra vette, hogy Barack Obama külpolitikája továbbra is békés lesz, de ha kell, Irán ellen kiássa a csatabárdot. Elemzői körkép.

Az elnökválasztás utolsó napján Mitt Romney és Barack Obama sem tudott olyan meglepőt húzni, mely alapjaiban megváltoztatta volna a voksolás alakulását – fogalmazott portálunk kérdésére Varga Gergely. A Stratégiai Védelmi Kutatóintézet elemzője hozzátette: a választás finisét egyedül a Sandy hurrikán befolyásolta érdemben – Obama javára –, de ennél jóval fontosabb kérdés volt, hogyan alakulnak a gazdasági kilátások vagy miképp változhat a munkanélküliek aránya. „A papírforma egyedül abban érvényesült, hogy, rettentő szoros volt a küzdelem a republikánus és a demokrata jelölt között, be kell vallani, Romney-nak roppant nehéz lett volna összegyűjtenie a hiányzói elektori voksokat. Nem volt olyan komoly elemző, aki meg tudta volna jósolni a választás végkimenetelét, ugyanakkor fontos hangsúlyozni: Barack Obama végül az összesített szavazatok többségét is meg tudta szerezni, ami nagy szó” – jegyezte meg Varga.

Richard Quest pár órával Obama győzelmét követően már hosszabb távú jóslatokba is bocsátkozott a CNN internetes kiadásában. A hírtelevízió gazdasági szakíró-műsorvezetője biztosra vette, hogy Obamának meg kell majd emelnie a legnagyobb jövedelemmel bírók adóját. Quest szerdai jegyzetében azt is várja az újraválasztott elnöktől, hogy húzza szorosabbra a köteléket Kínával, melyre a kampány során már tett utalást. A gazdasági kiútkeresés kapcsán kendőzetlenül fogalmaz: „a kongresszusnak és az elnöknek meg kell találnia a visszautat a szakadék széléről.”

Mark Mardell, a BBC észak-amerikai szakírója Obama győzelmi beszédének egyik kulcsmondatát emelte ki, melyben a győztes közös munkára kérte fel Mitt Romney-t és a képviselőház republikánus többségét is. Mardell történelmi momentumot emleget: „ez az öröm és a megkönnyebbülés pillanata”. Hangsúlyozta, hogy 2008-cal szemben az elnök ezúttal aprólékosan megtervezte a kampányt, és türelmesen, módszeresen nyerte meg támogatói szavazatát.

A Daily Telegraph vezető publicistája Barack Obama keserédes diadaláról ír. De Peter Foster szerint nemcsak a sikernek volt keserű az íze, hanem az egész kampánynak, melynek során bebizonyosodott, milyen csekély az ereje az elnök mögött álló fiatal, városi, jórészt nőkből álló liberális tábornak. A városokon és a „tengerparti Amerikán” túl egy dühös és hitét vesztett konzervatív tömeget találunk, így ez a győzelem össze sem hasonlítható a négy évvel ezelőtti sikerrel – véli az újságíró

Elmondta, ipari kapacitása miatt Ohio a finisben valóban kulcsfontosságú csatatérállammá vált. A városok munkás választói számára rendkívüli jelentőséggel bírt, hogy Barack Obama korábban az autóipar megmentése mellett döntött, miközben republikánus ellenlábasa a lépés ellen érvelt. – Ohio kilátásai továbbra is igen bizonytalanok, Obama egyszerűen képes volt meggyőzni az itteni szavazókat – vélte a védelmi kutató elemzője. A választási kampány utolsó napjai általánosságban véve a gazdasági kérdések körül forogtak: a jelöltek a jövedelmi viszonyokat, a munkanélküliség problematikáját boncolgatták behatóbban. A témák között ott volt az egészségbiztosítási reform kérdése is, de ez utóbbi másodlagosnak bizonyult. A külpolitika mindvégig háttérben maradt, ebben a témában azonban a tévéviták során inkább Barack Obama tűnt meggyőzőbbnek – így Varga.

A négy évvel ezelőtti volt talán az első olyan amerikai voksolás, ahol a kampány során és a választás napján kiemelt szerepet kapott a világháló. Varga Gergely hangsúlyozta, 2008-ban a kampány idején a támogatói pénzek közel 80 százaléka még mindig a hagyományos csatornákra koncentrált. Idén ez az arány csökkent, de még így is a televíziós és a rádiós megjelenések voltak a meghatározók. – Érdekesség, hogy míg négy éve többségében a demokraták éltek a web2 és az infokommunikáció adta lehetőségekkel, addig idén a republikánusok is felzárkóztak melléjük – jelezte az MNO-nak nyilatkozó szakértő.

Obama nem fog habozni, ha Iránról van szó

Ahogy az korábban elhangzott, a külpolitikai kérdések ezúttal háttérbe szorultak a gazdasági témák mögött, azért a jelöltek a határokon túlra is pillantottak olykor. Az Egyesült Államok nyomában robogó Kínával Romney bánt kevésbé kesztyűs kézzel, főképp az ázsiai ország árfolyam-politikáját bírálta. Obamától az elemző leginkább az előző négy év diplomáciai irányának tartását várja, aminek horizontjában az Ázsia felé fordulás áll. Ennek fontos része lesz a stratégiai kapcsolatok bővítése és a gazdasági folyamatok elmélyítése. Varga biztos benne, hogy az USA továbbra is aktívan jelen lesz a térségben, de sem katonai, sem más jellegű konfliktusra nem számít.

Barack Obama előző adminisztrációja során folyamatosan próbálta visszaszorítani az Egyesült Államok jelenlétét a Közel-Keleten, ami jórészt a diplomáciai kudarcoknak köszönhető. Afganisztánban a katonai aktivitás miatt erre nem volt lehetősége, az Észak-Afrikában és Ázsiában végigsöprő arab tavasz, illetve az iráni atomprogram miatt pedig az USA nem engedhet pozícióiból. Varga Gergely biztosra vette, hogy Obama külpolitikai mozgásterét, várható döntéseit alapjaiban fogja befolyásolni, milyen irányban halad majd tovább a konfliktus Iránnal. A mandátumát meghosszabbító elnök eddig a szankciók politikáját választotta, melyet eredményesnek ítélt. Ez persze nem jelenti azt – véli a kutató –, hogy fegyveres konfliktus kirobbanása esetén ne reagálna kemény kézzel Barack Obama. Irán ugyan jelen pillanatban talán a leggyűlöltebb külföldi országnak számít az átlag amerikai szemében, de a vegyes eredménnyel záruló iraki és az afganisztáni szerepvállalás után senki sem rohanna fejetlenül egy újabb háborúba. Annyi bizonyos, hogy Obama, ahogyan korábban, úgy most sem fogja elsietni a külpolitikával kapcsolatos döntéseket.

Járai Judit: Ez szoros volt

Nagyon szoros versenyben nyert Barack Obama – fogalmazott a közrádió reggeli műsorában Járai Judit külpolitikai szakíró, aláhúzva, hogy több államban, így Nevadában és Virginiában a szavazatok számlálása közben fordult a kocka. – Volt már ilyen szoros elnökválasztási verseny, gondoljunk csak George W. Bush első megválasztására vagy Carter elnökére – emlékeztetett Járai. Az amerikai elnökválasztás az alaszkai eredmények beérkezésekor ér véget hivatalosan.

Elégnek bizonyult a halovány előny

Mivel a republikánus Mitt Romney nagy hátrányt hozott be az elnökválasztás napjáig, nem lehetett teljesen biztosra venni a demokrata Barack Obama győzelmét – mondta Balogh István, a Magyar Külügyi Intézet tudományos munkatársa szerdán reggel a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.

Balogh István megjegyezte, Obama néhány hónappal korábban jobban állt, Romney azonban ledolgozta hátrányát, így sikerült megszorongatnia az elnököt. Az elmúlt napok közvélemény-kutatásai azt mutatták, hogy Obamának mind országosan, mind pedig az úgynevezett billegő államokban volt egy „halovány előnye”, de éppen azért, mert Romney behozta korábbi hátrányát, nem lehetett teljesen biztosra venni a végeredményt – hangsúlyozta.

Úgy fogalmazott, hogy az eredmény a billegő Ohióban akkor lehet döntő, ha országosan nagyon kicsi a különbség a jelöltek között, egyébként nem annyira számít, ki győz az államban. A demokrata jelölt valószínűleg az ohiói elektorok nélkül is meglehetősen jól állt volna, így nincs értelme fellebbezniük a republikánusoknak az itteni eredmények miatt – vélekedett Balogh István.

A múlt héten az Egyesült Államok keleti partján pusztító Sandy hurrikánnal kapcsolatban úgy fogalmazott, annak ellenére, hogy az érintett területeken nehezen tudtak elmenni az emberek szavazni, sokan voksoltak. Ez elsősorban Obamának jelent sikert – erősítette meg az MNO-nak korábban nyilatkozó Varga Gergely szavait Balogh.

Nem csak a pénzről szólt a kampány

Böszörményi Nagy Gergely kampányszakértő a műsorban kiemelte, az amerikai elnökválasztási kampányok mindig drágák, de a leghatékonyabb eszköznek ezúttal is a „személyes mozgósítás” bizonyult, azaz amikor barátok és ismerősök mondják el, hogy véleményük szerint kire lenne érdemes voksolni. Ezért nemcsak a pénzről szólt a kampány – mutatott rá. Úgy vélte, idén eredményesebb volt a kampány a közösségi médiumok tekintetében, ezek révén ugyanis a jelölteknek sikerült többet megtudniuk a szavazókról, így célzottabban szólíthatták meg őket. A Washingtonban tartózkodó szakértő megjegyezte, a városban nyugodtan várták az emberek az eredményeket, de az élet nem állt meg, itt „nem szól minden” a politikáról.

Hazánk stratégiai szövetséges, ahogy eddig is

Magyarország továbbra is stratégiai szövetségesének tekinti az Egyesült Államokat, és arra törekszik, hogy a kétoldalú kapcsolatok változatlanul erősek maradjanak – mondta Kumin Ferenc, a Miniszterelnökség nemzetközi sajtókapcsolatokért felelős helyettes államtitkára szerdán a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. Annak kapcsán, hogy Barack Obamát újabb négy évre megválasztották az Amerikai Egyesült Államok elnökének, Kumin Ferenc hangsúlyozta, korábban, az elnökválasztási kampány ideje alatt is többször hangsúlyozták, ez a magyar kormány fő célja, függetlenül attól, hogy lesz-e változás az Egyesült Államok vezetésében vagy sem.

Kiemelte, mivel az ország vezetésének „színezete” nem változik, így valószínűleg az alapvető irányok sem fognak, viszont néhány olyan pozícióban, amely fontos Magyarország megítélése szempontjából, várható változás, ilyen például a külügyminiszteri poszt. A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy bár politikai iránya miatt a republikánus párt közelebb áll a magyar jobbközép kormányhoz, hiba lenne az amerikai pártokat teljes mértékben megfeleltetni az európaiaknak.

Frank Tibor történész, egyetemi tanár a műsorban azt mondta, az amerikaiak megosztottak több fontos kérdés, például az államadósság, a külföldi elkötelezettség, a gazdasági helyzet és a munkanélküliség tekintetében, és ezekben a témákban nagyjából hasonló méretű a demokraták és a republikánusok tábora. Az eddigi adatok alapján a különböző választói csoportok a várakozásoknak megfelelően szavaztak, a nők, az afroamerikaiak és a kisebbségek például inkább a demokratákra – közölte. Úgy vélte, a republikánusok a „régi vágású, fehér, angolszász, protestáns” profilt tették jelképükké, míg Obama a mai sokszínű, multikulturális, modern Amerikát sokkal jobban képes megjeleníteni retorikájában is. A második ciklusát kezdő Obama fő feladatának a munkanélküliség és az államadósság csökkentését, a nemzetközi katonai vállalkozások számának és volumenének visszafogását nevezte a szakértő.